Fidesz: Háborús időkben védelemre és védelmi költségvetésre van szükség
A kormánypártok egyetértenek azzal, hogy háborús időkben védelemre és olyan védelmi költségvetésre van szükség, amely megvédi Magyarország biztonságát, a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést – írja a Fidesz a közleményében.
A kormánypárt megjegyzi: a kormány által benyújtott költségvetés ilyen. Félő, hogy a háborúpárti baloldalnak egész más az érdeke; ők a guruló dollárokért azon vannak, hogy háborúba sodorják az országot.
A háborúpárti baloldal nem Magyarországot és a magyar embereket védi, hanem a háborúpárti külföldi megrendelőik érdekeit
– írják.
A védelem költségvetése
Benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter kedden, Budapesten, az Országházban. Kiemelte: háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll. A pénzügyminiszter azt mondta: háborús időkben kiemelten fontos a stabilitás és a tervezhetőség, ezért a 9 éve bevezetett gyakorlat szerint még nyáron az Országgyűlés elé terjesztették a következő évi költségvetést. Az elektronikusan benyújtott törvényjavaslat már elérhető az Országgyűlés honlapján. A legfőbb feladatnak a korábban elért eredmények megvédését, fenntartását nevezte. A tervezetet május 19-én átadták a Költségvetési Tanácsnak, amely támogatta azt, és megerősítette, hogy egyetért a hiány és az államadósság csökkentésével.
A testület néhány kockázatot megjelölt, amelyet a kormány mérlegelt, a javaslat tehát benyújtható az Országgyűlésnek, amely azt akár már július 7-én el is fogadhatja
– mondta a miniszter.
A főbb számokról szólva Varga Mihály elmondta: folytatódhat az elmúlt évtizedben látott gazdasági felzárkózás, 2,9 százalékra csökkentik a hiányt, a GDP 66,7 százalékára javítják az államadósság szintjét, és 6 százalék körüli szintre szorítják az inflációt. Jövőre 4 százalék körül alakulhat a GDP növekedése, amely meghaladja az uniós átlagot. Azzal számolnak, hogy sikerül megvédeni a 4,7 millió körüli foglalkoztatottsági szintet és a 4 százalék körüli munkanélküliséget – ismertette. Megőrzik a rezsivédelmi alapot, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, vállalatok energiaszámláinak kifizetését. Ezzel a rendszerrel Európa legalacsonyabb rezsijét tudják biztosítani jövőre is – hangsúlyozta a miniszter.
Az Európai Bizottság (EB) rezsicsökkentés eltörlését sürgető javaslatáról azt mondta: a testületnek nincs olyan jogosítványa, amely alapján megszüntethetné a magyar rezsicsökkentést.
Az EB-nek nincs hatása a kormány rezsicsökkentési elképzelésére, a rezsicsökkentés marad
– szögezte le.
A jövő évi büdzsében a honvédelmi alap kerete közel 1310 milliárd forint, a honvédelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát. A honvédelemre fordítható források jövőre 1796 milliárd forintot tesznek ki, ami 401 milliárdos többlet 2023-hoz képest
– mondta Varga Mihály. Rendvédelemre és a közbiztonság fejlesztésére 1309 milliárd forint jut, ez nagyjából 167 milliárd forinttal több az ideinél. Európa legnagyobb családtámogatási rendszerét megőrzik a 2024-es költségvetéssel – hangsúlyozta, jelezve: jövőre 3307 milliárd forint jut a családok támogatására. 2010 óta több mint 3,5-szeresére emelték a családok támogatását, amely arányaiban Európában a legmagasabb, a GDP 3,9 százaléka – hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy jövőre is biztosítják a nyugdíjak értékállóságát: 6542 milliárd forintot tesz ki a nyugellátások kiadása, ami 392 milliárd forinttal több az ideinél. További 20,5 milliárd forint jut majd a nyugdíjprémiumra – 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén –, a 13. havi nyugdíjak kifizetésére pedig 449 milliárd forint áll rendelkezésre
Oktatásra 3434 milliárd forintot szánnak, egészségügyre 3225 milliárd forintot; előbbi 629 milliárd forinttal, utóbbi 424 milliárd forinttal több a 2023-as összegnél. Az oktatási-egészségügyi többletkiadások egy része a pedagógusok és ápolók béremelését szolgálja. Az uniós források megérkezésével 20 százalékos lehet a pedagógusok béremelésének mértéke, ha a még nyitott kérdéseket az uniós szervekkel le tudják zárni – emelte ki a tárcavezető. Jövő év tavaszától az egészségügyi szakdolgozók bére eléri majd az orvosok átlagbérének 37 százalékát. A honvédek, rendőrök fizetésemelését, valamint a még nem ismert garantált bérminimum és minimálbér-emelés fedezetét is biztosítja a költségvetés – ismertette a miniszter.
Kitért arra, hogy 2024-től megkezdik az extraprofitadó kivezetését is. A központi tartalék 220 milliárd forint lesz. A pénzügyminiszter kérdésre közölte: a jegybank várható veszteségét az MNB szakértőivel egyeztetve határozzák meg. A rezsivédelem lassabban fut ki a rendszerből, mint amit a napi árváltozások indokolnának. A különadók 2022-es bevezetésekor jelezték, hogy ezek átmenetiek lesznek, 2024-ben elindul a kivezetésük, a bankok, gyógyszergyártók, energiaszolgáltatók esetében a felére csökkentik jövőre a terheket – ismertette. Varga Mihály elmondta, hogy az adótörvényeket várhatóan egy hét múlva nyújták be.
Kövér László az Országgyűlés elnöke elmondta: a költségvetés általános vitája június 13–15. között zajlik majd. A részletes vita június 20–23. között lesz, az egységes javaslat benyújtására július 2-án kerül sor. Július 7-én pénteken lesz a zárószavazás. Hozzátette: ezzel a rendkívüli nyári ülés is befejeződik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
