Pesti Srácok

Frontex: rekordszintű az illegális migráció a Földközi-tenger középső medencéjében

Frontex: rekordszintű az illegális migráció a Földközi-tenger középső medencéjében

Rekordszintet ért el, 292 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon a január és április között az előző év azonos időszakához képest - közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfőn.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az év első négy hónapjában az Európai Unió külső határain közel 80 700 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes nemzeti hatóságok, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent a múlt év hasonló időszakához képest.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon észlelt illegális határátlépések száma 2023 első négy hónapjában 42 156-ra emelkedett, azaz megnégyszereződött az előző év azonos időszakához képest. Ez a legmagasabb január-áprilisi adat, amióta a Frontex 2009-ben megkezdte a vonatkozó adatgyűjtést - jegyezték meg. Áprilisban az észlelések száma ezen az útvonalon a márciusi 13 ezret is meghaladó számokhoz képest 14 474-re nőtt.

Második legaktívabb útvonal a miénk

PestiSracok facebook image

A Nyugat-Balkán országain keresztül főként Magyarországra és Horvátországba vezető migrációs útvonal a második legaktívabb volt a január és április közötti időszakban. Ebben a térségben 22 546 esetben kellett intézkedniük az illetékes hatóságoknak, ez 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés okait elemezve az uniós ügynökség megjegyezte: a térség unión kívüli országai összehangolták vízumpolitikájukat az EU vonatkozó szabályozásaival, Magyarország pedig megerősítette határellenőrzési kapacitásait. A régióban áprilisban 7140 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes hatóságok, míg ez az adat márciusban 6181 volt - közölték.

Van, ahol csökkennek a számok

A Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon az év első négy hónapjának összesített adatai szerint 12 149-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami négyszázalékos visszaesést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanitt áprilisban 4656 illegális átkelést jegyeztek fel, míg márciusban 1888-at.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januárban, februárban, márciusban és áprilisban - a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest - 20 százalékos csökkenést regisztráltak, 1561-en lépték át illegálisan az EU keleti határait. Amíg márciusban mindössze 27-en próbálkoztak ezzel, addig számuk áprilisban 47-re emelkedett - derül ki a jelentésből.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon 31 százalékkal kevesebb, 7856 ember próbált meg bejutni az EU területére. Közülük április folyamán 1473-an, amíg márciusban 1899-en.

Az uniós ügynökség az illegális migrációs számok csökkenéséről számolt be a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalat érintően is. Ebben a térségben az év első négy hónapjában 2876 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 15 százalékkal marad el a tavalyitól. Ugyanitt áprilisban 830 illegális határátlépést észleltek, amíg márciusban 796-ot. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken 3420 illegális migráns szállt partra az év elején, 47 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Áprilisban ugyanitt 1203, márciusban 332-en próbálkoztak ezen a tengerszakaszon Európába jutni - közölték.

A legtöbben a szubszaharai országokból jönnek

Az uniós ügynökség hozzátette: noha idén eddig a magukat szír állampolgároknak valló bevándorlók voltak a legtöbben, számuk az elmúlt hónapokban csökkent. Az afgán állampolgárok száma pedig valamivel több mint a felére esett vissza. Ezzel szemben a szubszaharai országok állampolgárai jelentősen emelkedő számban próbáltak illegálisan az Európai Unióba jutni. Az elefántcsontpartiak száma nyolcszorosára nőtt, a guineai állampolgárok száma pedig megötszöröződött az év elején - jegyezték meg.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)