Pesti Srácok

Szenzációs hangulat, igazi kupacsata, és a végén kékbe borult a világ – Története első kupagyőzelmét aratta a Zalaegerszegi TE (PS-exkluzív!)

Szenzációs hangulat, igazi kupacsata, és a végén kékbe borult a világ – Története első kupagyőzelmét aratta a Zalaegerszegi TE (PS-exkluzív!)

Amikor kiderült, hogy a Zalaegerszeg és a másodosztályú Budafok vívja a labdarúgó Magyar Kupa idei fináléját, sokan voltak, akik lemondóan legyintettek, mondván, nem lesz meg a sava-borsa a kupafinálénak, hiszen nem került be oda egyik patinás csapatunk sem. A valóság azonban ezúttal is rácáfolt az előzetesen tamáskodókra. Fergeteges hangulatban emlékezetes döntőt vívott egymással a két "kiscsapat", és bár némi meglepetésre a Budafoknak volt több érdemi helyzete, végül a nagyobb rutin és tudás érvényre jutott, és a Zalaegerszegi TE szerezte meg történelme első trófeáját a Magyar Kupában.

Az a tény, hogy a fináléba kerülés mindkét csapat számára történelmi tett, már a meccs előtt is kiderült. Tekintettel arra, hogy a zalai ultrák kiváló kapcsolatot ápolnak a Ferencváros ultracsoportjaival, Zalaegerszegen megszervezték, hogy a Ferencváros egyik szurkolói csoportja, a Green Monsters betársuljon a szurkolásba; ezzel nemcsak létszámában, de hangerejében is jelentős számú egerszegi különítmény foglalt helyet a lelátón.

A zalaegerszegi szurkolók. Fotó: Kovács Attila

Nem tétlenkedtek Budafokon sem, két különvillamost is indítottak a budafoki Városház térről, amely egyenesen a Puskás Arénáig szállította a piros-feketék híveit. Kiegészülve a semleges nézőkkel, a kezdő sípszóra mintegy huszonötezer néző gyűlt össze, vagyis az érdeklődés hiányára sem lehetett panasz. A két tábor a két kapu mögött foglalt helyet, de az oldallelátókon is jelen voltak a két csapat szurkolói. Kijelenthető, hogy ha Ferencváros–Újpest döntőt rendeztek volna, akkor sem lett volna lelkesebb a szurkolás, mert a két csapat tábora megállás nélkül űzte, hajtotta az övéit, énekeltek, füstöltek, igazi, hamisítatlan kupa-hangulatot teremtettek.

PestiSracok facebook image
A budafoki kemény mag, az Ultras Promontor. Fotó: Kovács Attila
A budafoki kemény mag, az Ultras Promontor. Fotó: Kovács Attila

Ami a meccset illeti, nem elsősorban a színvonalról, hanem a taktikai fegyelemről és a parázs összecsapásokról marad emlékezetes, valamint arról, hogy inkább a Budafokról szólt. A kezdeti, tapogatózó játékot követően felbátorodtak a fővárosiak és többször is eljutottak a zalai kapu előterébe, de az utolsó passzokba, vagy a beadásokba rendszerint hiba, pontatlanság csúszott, így igazán komoly gólhelyzetet nem tudtak kialakítani a kék-fehérek kapuja előtt. Amikor a zalaiak próbálkoztak – többnyire beadásokkal –, Gundel-Takács Bence magabiztosan jött ki kapujából.

Külön említést érdemel – és talán némi magyarázattal is szolgál a Budafok nagy menetelésére – a stábjával gyakorta konzultáló Mátyus János vezetőedző személye, aki játékosai minden próbálkozását tapssal honorálta, ami jelentős önbizalmat adhat az éppen pályán lévőknek. A Budafoknál ezúttal nem tudta megismételni sokszor látott, rendkívül gólveszélyes játékát Beke Péter, felfigyelhettünk ugyanakkor a jobb oldalon pompásan védekező, fiatal, mindössze 19 éves Bíró Márk teljesítményére. A zalaiaknál Gergényi Bence végig zakatolt fel és alá, teljesen bejátszotta a pálya bal oldalát, és megfigyelhető volt, hogy szinte minden támadás Tajti Mátyáson megy keresztül.

Nézze meg Szalay Szabolcs Magyar Kupa-döntőben szerzett szenzációs szabadrúgásgólját! Forrás: YouTube – Kovács Attila felvétele

A rendes játékidő gól nélküli döntetlenje a Budafok számára jelentett nagy fegyvertényt, miként az is, hogy a hosszabbítás legvégéig meg tudták őrizni ezt az állást. Joggal bízhattak abban, hogy az "orosz rulettben", vagyis a büntetőpárbajban aztán már bármi megtörténhet. Azonban másként gondolták ezt a zalaiak, akik végül a hosszabbítás utolsó perceiben döntésre vitték a dolgot. Két cserejátékos, két fiatal tehetség döntötte el végül az idei Magyar Kupa sorsát, mert a 117. percben előbb Németh Dániel brusztolt ki magának egy helyzetet, amit gólra is váltott, majd a kiváló rúgótechnikájú Szalay Szabolcs Szoboszlai Dominik bolgároknak lőtt szabadrúgásgólját koppintotta le, és állította be a 2–0-s végeredményt.

A lefújást követően, a győztes Zalaegerszegi TE tiszteletére kék-fehérbe öltözött a Puskás Aréna. Fotó: Kovács Attila
A lefújást követően, a győztes Zalaegerszegi TE tiszteletére kék-fehérbe öltözött a Puskás Aréna. Fotó: Kovács Attila

"Írjuk tovább a történelmet!" – szólított fel a Promontor Ultras, vagyis a budafoki kemény mag üzenete. A piros-feketék mérkőzésen mutatott játékát és nagyszerű helytállását látva kijelenthető, hogy ez maximálisan sikerült, még akkor is, ha a végén a Zalaegerszeg örülhetett, és a lefújás után nem csupán a Puskás Aréna öltözött kék-fehér színbe, de a zalai tábor skandálása szerint – "Kék az Isten!" – erre az estére még a Jóisten is kékké változott.

******

JEGYZŐKÖNYV

Labdarúgó Magyar Kupa-döntő BUDAFOKI MTE–ZTE FC 0–2 (0–0, 0–0, 0–0) – hosszabbítás után Puskás Aréna, 25 000 néző Vezette: Vad II BUDAFOK: Gundel-Takács – Nándori (Vaszicsku, a hosszabbítás szünetében), Jagodics, Fótyik – Bíró M. (Fekete M., 89.), Csonka A., Oláh B., Kalmár O. (Margitics, a hosszabbítás szünetében) – Beke II (Bakti, 100.), Kovács D. (Németh Márió, 65.), Horváth O. (Vasvári, 78.). Vezetőedző: Mátyus János ZTE: Demjén – Mocsi A., Kálnoki-Kis, Csóka D. – Mim (Huszti A., a szünetben), Szankovics (Kovács B., 111.), Szendrei N., Gergényi (Bedi, 98.) – Ubochioma (Szalay Sz., 77.), Ikoba (Németh D., a szünetben), Tajti. Vezetőedző: Boér Gábor Gólszerző: Németh D. (117.), Szalay Sz. (120+2.)

A 2022/2023-as idény Magyar Kupa-győztese a Zalaegerszegi TE, amely története első kupasikerét aratta. A zalaiak ezzel jogot szereztek arra, hogy ősszel induljanak az Európai Konferencia Ligában.

Vezető kép: a szerző felvétele

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)