Pesti Srácok

Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligencia szabályozásáról az előre látható kockázatok miatt (videó)

Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligencia szabályozásáról az előre látható kockázatok miatt (videó)

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel tárgyalási álláspontot szavazott meg szerdai plenáris ülésén a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról, amelyben a képviselők azt hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztésének és alkalmazásának meg kell felelnie az európai alapjogoknak és értékeknek. Nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet, illetve, amelyek a választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmasak.

Az EP által megszavazott szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az olyan MI-rendszerekre, amelyek az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek – mint például a társadalmi kreditrendszer – tilalom vonatkozna, ahogy az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásaira is. Ezek magukba foglalják

  • a köztereken végzett "valós idejű" és "utólagos" távoli biometrikus azonosítást;
  • az érzékeny személyes adatok biometrikus kategorizálását;
  • a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet;
  • a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben;
  • arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával.

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

PestiSracok facebook image

Az EP álláspontja szerint

  • az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba;
  • a generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett "deepfake" képeknek az igaziaktól való megkülönböztetéséhez, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak;
  • a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség;
  • a polgároknak legyen lehetősége panasszal élni az MI-rendszerek alkalmazásával szemben, az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek.

A tárgyalások az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről még szerdán megkezdődnek.

Mesterséges intelligencia írta Tóth Edina beszédét

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője szerint "a mesterséges intelligenciának rengeteg alkalmazási területe van, és számos lehetőséget rejt magában, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az MI nem maradhat szabályozás nélkül". A képviselő kiemelte az átláthatóság és a nyomon követhetőség fontosságát.

– emelte ki a fideszes politikus.

A kockázatokat kell beazonosítani

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: a mai szavazás fontos mérföldkő egy olyan szabályozás kialakításában, amely képes kezelni a mesterséges intelligenciával szembeni állampolgári félelmeket és kockázatokat, ugyanakkor nem jelent túlszabályozást és nem gátolja az innovációt. Véleménye szerint olyan végső szabályozásra kell törekedni, ami emberközpontú és a fogyasztók védelmére helyezi a hangsúlyt.

– mondta el a képviselő.

Forrás: MTI, Facebook; Vezető kép: Magyarország legerősebb szuperszámítógépe Debrecenben az átadás napján, 2023. január 13-án. A Komondor névre keresztelt berendezést a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) szuperszámítógép központjában helyezték üzembe. A szuperszámítógép 4,7 milliárd forintba került, teljesítménye öt petaflops, ami percenként 50 ezer laptopnyi kapacitásnak felel meg. MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.