Pesti Srácok

Ennyi volt: kifulladóban a BLM mozgalom

Ennyi volt: kifulladóban a BLM mozgalom

Mélypontjára zuhant a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) mozgalom támogatottsága – derül ki a Pew Research Center felméréséből. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikai felnőttek mintegy 51 százaléka támogatja a szélsőséges mozgalmat, ami öt százalékpontos csökkenés a tavalyi évhez képest, amikor még 56 százalékos volt a népszerűségük - írja a Magyar Nemzet. A 2013-ban alapított BLM mozgalom támogatottsága George Floyd halála után, 2020-ban volt a legmagasabb, amikor még az amerikai felnőttek kétharmada szimpatizált velük. Ezt követően támogatottságuk 55-56% körül mozgott.

A közvélemény-kutatásból az is látszódik, hogy a felnőtt afroamerikaiak körében a legnépszerűbb a BLM, 81 százalékuk támogatja a szerveződést. Ugyanez az ázsiai felnőttek esetében 63, a spanyolajkú felnőtteknél 61, a fehér felnőttek körében pedig 42 százalék.

A lap azt is írja, hogy az is kiolvasható a friss adatokból, hogy a fiatalabb felnőttek nagyobb valószínűséggel támogatják a szerveződést. A 18 és 29 év közötti korosztály nagyjából 64 százaléka szimpatizál velük, míg a 30 és 49 év közöttieknek csak 52 százaléka. Az 50–64 évesek körében ez az arány már csak 46 százalék, a 65 éves és idősebbek körében pedig még ennél is alacsonyabb, 41 százalék.

PestiSracok facebook image

A mozgalom támogatottsága pártok szerint is erős megoszlást mutat. A demokraták és a demokratákhoz közel állók 84 százaléka támogatja, míg a republikánusok és a republikánusokhoz közel állók 82 százaléka ellenzi a szervezetet.

Pedig volt pénz

A BLM népszerűsége csúcsán egyébként óriási összegekkel gazdálkodott. 2020-ban 10,6 milliárd dollárt ajánlottak fel a mozgalomhoz kapcsolódó ügyeknek és szervezeteknek. A szervezet vállalati adományozói között szerepelt az Amazon, a Gatorade, a Microsoft, a 23andMe és a Tinder, míg a kedvezményezettek között ott volt a kis létszámú Unicorn Riot gerillamédia és a jelentős méretű Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGNF) is.

Tüntetõk a rendõri erõszak áldozatává vált afroamerikai George Floyd halálának elsõ évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Minneapolisban 2021. május 23-án. A rasszizmus és a rendõri erõszak elleni tüntetéshullámot, valamint a Black Lives Matter (a Fekete Életek is Számítanak, BLM) nevû politikai-társadalmi mozgalom ismeretségét George Floyd halála váltotta ki, aki egy brutális rendõri intézkedésben vesztette életét 2020. május 25-én Minneapolisban.
Fotó: MTI

A mozgalom az évek során egyébként többször került a címlapokra pénzügyi botrányai miatt. Tavaly ősszel például a Black Lives Matter Grassroots − amely az adományok pénzügyi kezeléséért és a pénz szétosztásáért felelős − egy bírósági keresetben a BLM Global Network Foundation (GNF) vezetőjét, Shalomyah Bowerst azzal vádolta, hogy több mint tízmillió dollárt tett zsebre az adományozóktól, és állítólag a pénzt a tanácsadó cégéhez irányította, miután belépett az alapítvány igazgatótanácsába. Bowers, aki egyike a Black Lives Matter Global Network Foundation három igazgatójának, egy nyilatkozattal válaszolt a vádakra, amelyben azt írta, hogy

Hasonló botrányba keveredett Patrisse Cullors, a BLM társalapítója is. Cullors nemrég elismerte, hogy személyes célokra használta azt a Los Angeles-i luxusingatlant, amelyet a szervezet hatmillió dollártért vásárolt teljes titokban.

A kastélyban egyébként hat hálószoba, buliszoba, úszómedence és irodahelyiség is található. Érdekesség, hogy az első vádakat a társalapító még hevesen tagadta, sőt egyenesen rasszizmusnak nevezte, hogy pénzügyi elszámolást kértek tőle. Később azonban bevallotta, hogy a kastély többek között születésnapi partiknak és a Biden elnök beiktatását ünneplő rendezvényeknek is otthont adott.

Forrás: Magyar Nemzet/ Fotó: MTI

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.