Pesti Srácok

Soltész Miklós szerint néhány év nem teheti tönkre az évezredes lengyel-magyar együttműködést

Soltész Miklós szerint néhány év nem teheti tönkre az évezredes lengyel-magyar együttműködést

Két nép között néhány év nem teheti tönkre egy évezred csodálatos együttműködését - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar-lengyel kapcsolatokra utalva kedden Balatonbogláron, az Országos Lengyel Önkormányzat képzőközpontjának átadásán.

Soltész Miklós felidézte, Lengyelország budapesti nagykövete "néhány hete érthetően és jogosan úgy nyilatkozott, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok lehűltek".

– jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány "teljesen nyitott" a kapcsolatok folytatására, amely "közös értékek mentén mindannyiunknak fontos". Azt mondta, a háború mellett hagyományos értékeinket, leginkább a kereszténységet támadások érik, " "megpróbálják nemzeteinket vissza-, és a nemzetiségeket háttérbe szorítani".

– jelentette ki. Beszélt arról, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok javulása után további lehetőségek vannak az együttműködésre, például Budapesten kulturális területeken. Az államtitkár elmondta: Balatonbogláron 1939-ben a magyarok szeretettel, tisztelettel és nagy odaadással fogadták azokat a lengyeleket, akik a német és szovjet megszállás elől ide menekültek. A jelenlegi képzőközpont helyén akkor Varga Béla plébános vezetésével alakítottak ki középiskolát a lengyel diákoknak. Emlékeztetett, hogy 2002. július 1-én Balatonkeresztúron egy Medjugorjéba tartó, lengyel zarándokokat szállító busz balesetében 19-en meghaltak. Az épület megépítésénél arra is gondoltunk, hogy az ne csak a lengyel fiatalok központja legyen, hanem a Medjugorjéba igyekvő zarándokok is megpihenhessenek itt - mondta Soltész Miklós.

Balázs István, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója ismertette: a Mazurek nevű üdülőben, képző- és oktatási központban két szárnyban, három szinten 12 szobát alakítottak ki. Az épület alsó szintjén a konferenciateremmel egybenyitható kápolnát is építettek. Az intézmény szakmai műhelyeknek, kiállításoknak, továbbképzéseknek, konferenciáknak és gyermekek táborozásának ad majd helyet - mondta. Felföldi Mária, a országos önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, az épület költségeinek kétharmadát a magyar kormány támogatásából fizették, a fennmaradó rész lengyel állami támogatás. Az épület konferenciatermében kiállítás mutatja be az 1940-ben megnyílt balatonboglári Lengyel Gimnáziumot és Líceumot. A tárlat tablói az 1944-ig működött iskola egykori diákjainak fotói és emlékei alapján készültek. A Magyar Katolikus Lexikon cikke szerint az iskolában négy tanév alatt 205-et tettek érettségi vizsgát.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.