Szijjártó: egyre több magas hozzáadott értékkel bíró beruházás érkezik Magyarországra
Egyre több magas hozzáadott értékkel bíró beruházás érkezik Magyarországra, amit jól mutat egyebek mellett az is, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg tavaly meghaladta az 1000 milliárd forintot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán–német tulajdonú DMG MORI beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a szerszámgépek gyártásával foglalkozó vállalat több mint négymilliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektjéhez az állam 870 millió forintos támogatást nyújt, így segítve ötven új munkahely létrejöttét a fővárosban. Ennek keretében a cég gyártástámogató szoftvert fejleszt, amellyel hatékonyabbá válhat a szerszámgépek működése.
Beszédében rámutatott, hogy a kormány 2010-ben tömeges munkahelyteremtésbe kezdett, amelynek egyik fő eszköze a gyors iparosítás volt. Mint mondta, ez termelésalapú gazdaságot hozott létre, amely immár nem a tömeges munkanélküliség problémájával szembesül, hanem azzal, hogy legyen elegendő, megfelelően képzett munkaerő. Kiemelte: néhány év után célként tűzték ki a termelésorientált gazdaság dimenzióváltását, hogy abból tudásalapú, innovációra és kutatás-fejlesztésre épülő gazdaság jöjjön létre, és ebben jelentős szerepe van a digitalizációnak.
Az innovatív technológiák felhasználásában történő minél gyorsabb fejlődés, előrehaladás alapvetően fogja meghatározni az elkövetkezendő években egy-egy ország erejét és pozícióját, és pontosan tudjuk, hogy ma már a termelés hatékonyságában legalább akkora szerepet játszik a digitális kapacitás, mint a fizikai
– közölte. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Németország és Japán mellett Magyarország a harmadik helyszín, ahol a DMG MORI kutatás-fejlesztési funkciót is kapott, ami szavai szerint megtisztelő.
Az elmúlt évek magyarországi fejlesztései nyomán ma már bátran elmondhatjuk, hogy a világ elitjéhez tartozó, legnagyobb, legismertebb, legerősebb nemzetközi vállalatok is elismerik a magyar emberek képzettségének, kreativitásának, szorgalmának, innovációs képzettségének magasabb fokát, ezáltal egyre több magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztésre alapuló beruházást tudunk Magyarországra hozni
– húzta alá. Leszögezte, hogy ezt jól mutatja az is, hogy tavaly több mint 1000 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami egy év alatt 15 százalékos bővülést jelent, és meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát. Hozzátette, hogy egy év alatt csaknem négyezerrel nőtt a kutatás-fejlesztési munkahelyek száma, amely mára meghaladja a 90 ezret. A miniszter ennek kapcsán kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországra vonzása a termelés hatékonyságának javítása szempontjából is lényeges, ez pedig összefügg a fenntarthatósággal és az ökológiai lábnyom csökkentésével is. Végül arra is kitért, hogy bár hazánk lakosságszámát illetően mindössze 95. a világranglistán, az export terén a 34. helyen áll globálisan.
Mindez mutatja azt, hogy a magyar kreativitás, hatékonyság, innovációs képesség jóval előrébb helyez minket az ilyen ranglistánkon, mint azt a mérete az országnak, vagy a lakosság mérete, vagy az erőnk tudná indokolni
– fogalmazott. Rámutatott, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, de a japán cégek is ott vannak az első tízben.
Ennek a kettőnek a kapcsolódása gazdasági szempontból Magyarország számára általában jó hírt szokott jelenteni
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila