Pesti Srácok

Bakondi György: a magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra

Bakondi György: a magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra

A magyar rendszer működik az illegális bevándorlás kezelésében – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Nemzetnek.

A szombati lapszámban megjelent cikkben Bakondi György úgy fogalmazott, a magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra, amelyeket Brüsszel akar ránk erőltetni. Úgy vélekedett: ha a migránskvótarendszer életbe lépne, mindenkit be kellene engedni az országba, és az egész határőrizeti rendszer értelmét vesztené. A főtanácsadó úgy fogalmazott: kötelező kvóták alapján Brüsszel akarja szétosztani az illegális bevándorlók tömegét az uniós tagállamokba, amivel rákényszerítenék a nemzetállamokat migránsgettók létrehozására, ezt azonban a magyar kormány a biztonság garantálása érdekében határozottan elutasítja. Felidézte: az Európai Bizottság elnöke és a néppárti frakció vezetője nemrég még arról nyilatkozott, hogy a határokat őrizni kell, sőt akár a kerítésépítést is finanszírozni szükséges. Utóbb kiderült, "mindössze politikai nyilatkozatot tettek, vélhetően az egyre dühösebb európai lakosság megnyugtatására". Nem sokkal kinyilatkoztatásuk után ugyanis megjelent a migrációs paktumra vonatkozó elképzelés, amelyben már szó sincs a külső határok őrizetéről, ellenben újra előkerült a kötelező kvóta, amelyet "a magyarországi baloldali pártok természetesen letagadtak, kitalációnak minősítettek".

Bakondi György kiemelte, hogy a migrációs paktum tervezetét nem az Európai Tanácsnak, nem az állam- és kormányfőknek nyújtották be, hanem a belügyminiszterek tanácsának. Húsz perccel a kezdés előtt kiosztották, és egy Európa jövőjét hosszú távon, alapvetően befolyásoló döntést villámgyorsan, többségi szavazattal elfogadtak. Természetesen Magyarország és Lengyelország ellene voksolt, négy ország pedig tartózkodott – hangsúlyozta. Azt mondta, akkor lehet legális bevándorlásról beszélni, ha érvényes úti okmánnyal érkeznek az emberek. Vagy menedékjogot kérnek az érintettek, mielőtt a határt megközelítik, és a politikai menedékről szóló döntés birtokában jogszerűen lépik át a határt – ismertette a magyar álláspontot.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyeztetése során azonban kiderült, hogy nem a magyar álláspontot tekintik a migráció legalizálásának. Úgy gondolják, hogy ha egy hajón elindulnak embercsempészek által szervezett illegális bevándorlók, akkor kutatási-mentési tevékenységet kell folytatni, majd azonnal legalizálni a migránsok Európába érkezését. A főtanácsadó szerint a brüsszeli migrációs tervek hatására akár 30 millió ember is azt gondolhatja Afrikában, hogy itt a nagyszerű alkalom Európába indulni. A brüsszeli legalizálás felmérhetetlenül veszélyezteti a közbiztonságot és a szociális ellátórendszert – jelentette ki.

PestiSracok facebook image

– mutatta be az elsődleges következményeket Bakondi György. Arra is rámutatott, hogy Magyarországon volt nemzeti konzultáció és népszavazás is a migráció ügyében: csaknem 3,4 millió állampolgár állt ki amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

– idézte fel a főtanácsadó, hozzátéve: ha van egy láthatóan közveszélyt okozó uniós eljárás, és van egy az emberek által megerősített akarat, valamint alkotmányos tilalom, akkor "nyilvánvalóan nem tehet mást a magyar kormány, mint hogy nem fogadja el a brüsszeli döntést a kötelező kvótákról, és elzárkózik attól, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Magyarországon is, amelyeknek számos elrettentő példáját látjuk Nyugat-Európában". Bakondi György a magyar kormány álláspontját ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar, annak még az Európai Unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét. A hatóságok elbírálják az ügyet, és aki jogosult menekültstátusra, azt be fogják engedni. Aki pedig nem jogosult vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be. Ez egy működő rendszer, amely nagy tömeg kezelésére alkalmas, és amelynek minden eleme kialakult: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár – mondta.

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)