Pesti Srácok

Biden: Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg Moszkva és Kijev között háború folyik

Biden: Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg Moszkva és Kijev között háború folyik

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön, Helsinkiben, sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.

– szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára. Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.

PestiSracok facebook image

– mondta az amerikai elnök. A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség "egységesebb, mint valaha".

– mondta az amerikai elnök. Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozását, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben, csütörtökön, Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette:

Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.

A finn elnök "biztonságunk új korszakáról" beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg. Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság kérdésében. Leszögezte: "ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni tudjuk (a válságot)".

– tette hozzá.

Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mette Frederiksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.