Munkában az érzékenyített bíróság: a transznő is hamarabb mehet nyugdíjba
Hogy is van ez az álproblémákkal? A migráció soha nem éri el a hazánkat, előbb csendesedik el, az LMBTQ-lobbi ide soha nem tör be. Nos, tekintve hogy a migránskvóta még mindig ott van a brüsszeli asztalokon, és hogy a veszprémi bíróság úgy döntött, hogy hazánkban a transzneműek is élhetnek a nők számára biztosítandó korkedvezményes nyugdíjjal feltennénk a kérdést, hogy valóban csak álproblémákról van szó?
A Veszprémi Törvényszék döntésének értelmében a transznemű nők is igénybe vehetik a nőknek járó nyugdíj-korkedvezményt. A döntésről a Háttér Társaság számolt be. Mint írták, egyik ügyfelük, Elvira még évekkel ezelőtt kérelmezte, hogy ismerjék el transznőként, és 2013 óta hivatalos iratai szerint is nőnek számít – írja az Index.
Megkérdeznénk azokat a rendkívül érzékeny feministákat, akiket rendkívül felháborított, mikor a kormány megtiltotta a hivatalos iratokban való nemváltást, hogy még mindig rossz ötletnek tartják? Vagy megvárják esetleg, mikor eljön az a pillanat, hogy hazánkban is kedvük szerint tölthetik női börtönökben a büntetésüket férfi elkövetők bemondásos alapon?
Megkérdeznénk azokat a liberális jogvédőket, akik szerint diktatúrában élünk, hogy mit szólnak ehhez a "rendkívül elnyomó és kirekesztő" bírósághoz, amit természetesen Orbán kézivezérel, hogy még mindig annyira kirekesztőek vagyunk?
Megkérdeznénk a Veszprémi Törvényszéket, hogy tisztában vannak-e a precedensteremtés fogalmával? Tudják-e, hogy döntésük értelmében ezentúl ha teszem azt szeretném inkább Daniellának hívatni magam, hogy korábban nyugdíjba menjek, akkor kötelesek a javamra dönteni? Hogy mégis miért van az, hogy ha valaki a háború elől Kárpátaljáról Magyarországra menekül, szeretne itt letelepedni, nyugdíjat igényelni, akkor hónapokig, ha nem évekig kell kiállniuk a megalázónál megalázóbb vegzálásokat, a családjuk, ismerőseik folyamatos zaklatását, hogy megkaphassák a járandóságukat, miközben a jelek szerint egyszerűbb lenne transzkárpátinak nevezni magukat és valamelyik Soros-NGO egyből lobbizni kezdene az ügyükben?
És úgy általában: hogyan fejthet ki egy olyan álcivil szervezet, mint a Háttér Társaság ekkora hatást egy magyarországi hatóságra, hogy kiharcoljon egy ilyen vérlázító döntést? Ebből is látszik, hogy a kormány nem szélmalomharcot vív: az "érzékenyítés", az LMBTQ-lobbi napról napra nagyobb befolyásra tesz szert. Ezért van szükség a gyermekvédelmi törvényre, mert nem tudjuk, hogy ők hol húzzák meg a határt.
Forrás: Index; Fotó: Háttér Társaság (ő "Elvira)
