Nekiment Zelenszkijnek saját hivatali elődje - Egyre több ukrán tart attól, hogy hazájuk Afganisztán sorsára jut
Éles kritikát fogalmazott meg Volodimir Zelenszkijről és csapatáról Petro Porosenko korábbi ukrán államfő, miután a legutóbbi vilniusi NATO-csúcson Ukrajna nem kapott meghívást az észak-atlanti védelmi szövetségbe. Míg a kijevi vezetők befelé sikert kommunikálnak, addig az országban népszerű politikai Telegram-csatornák teljes malőrről és elbizonytalanodásról számolnak be.
Az ukrán politikai hagyományoknak megfelelően – a gyengeség jelét érzékelve – állt bele Volodimir Zelenszkij ukrán államfőbe elődje, Petro Porosenko. A volt elnök a kijevi legfelsőbb tanácsban elmondott beszédében Zelenszkijt és köreit hibáztatta azért, hogy Ukrajna a vilniusi csúcson nem kapott meghívást a NATO-ba. Porosenko azonban a NATO – szerinte képmutató – politikáját sem hagyta szó nélkül, mondván a nyitott ajtóknak valóban nyitva kellene állniuk.
Országunk két napon át remények között élt, és abban bízott, hogy a vilniusi NATO-csúcs eredményes lesz. Nem látom, hogy hol találtak szemmel látható eredményeket azok, akik azt állítják, hogy Vilnius nagyon sikeres volt Ukrajna számára. Sajnos a mostani Vilnius rendkívül hasonlított arra a Vilniusra, mely 2013-ban történt, amikor is Ukrajna nem írta alá az Európai Unióval a társulási megállapodást, amit végül én láttam el kézjegyemmel, miután megválasztottak
– utalt Porosenko arra, hogy 2013-ban Viktor Janukovics akkori államfő szintén Vilniusban nem írta alá az EU–Ukrajna társulási megállapodást, melynek következtében kitörtek a majdani zavargások.
Most pedig nem kaptuk meg a jól kiérdemelt meghívást a NATO-ba, miközben az ukrán hadsereg védi a szövetség keleti szárnyát. Sem a parlament, sem az elnök, sem az elnöki iroda, de még a kormány sem tett meg mindent
– fakadt ki Porosenko, aki kiemelte, egyedül a hadsereg tett meg mindent a NATO-csatlakozás elősegítésének érdekében. „Sajnos a mostani vilniusi dokumentum – folytatta a volt elnök – nem más, mint a 2008-as bukaresti csúcs fénymásolata. A G7-ek nyilatkozata pedig csak az akaratot jegyzi meg a védelmi garanciákra – bárki megnézheti –, ott a garancia szó egyszerűen hiányzik. Ami abban le van fektetve, nem más, mint a konzultációk elkezdése arra az esetre, ha a jövőben háború lenne. Nagyon jól tudom, hogyan zajlottak ezek a konzultációk 2014-ben, és semmilyen esetben nem szabad mindezt megismételnünk. Nincs szükségünk szavakra a nyitott ajtókról!
Ha az ajtók nyitva állnak, akkor engedjétek meg, hogy bemenjünk rajta! Ha nem engedtek be bennünket az ajtón, az azt jelenti, hogy az zárva van, de, akkor mondjátok meg az igazat!
– fakadt ki a volt elnök. Porosenko hozzátette azonban, hogy a fegyvereket, a nagy hatótávolságú rakétákat meg kell köszönni a partnereknek. Azt is mondta, hogy sok vita volt a csúcs körül: egyesek a kormányt hibáztatják, mások mindent Biden nyakába varrnának a kudarc miatt. Azonban hogy ki a hibás, majd a háború után kell megvitatni. A volt elnök szerint már most el kell kezdeni felkészülni az egy év múlva esedékes washingtoni NATO-csúcsra: teljesíteni kell a meghíváshoz szükséges feltételeket, végre kell hajtani a bírósági reformot, védeni kell a demokráciát, az emberi jogokat és a sajtószabadságot. Ez ugyanis az ukránok felelőssége.
Persze egyetértésben utódjával, Porosenko sem említette meg beszédében a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, amit Magyarország és Románia kérésére szintén elvárna a NATO Ukrajnától. Nem véletlenül, hiszen 2017-ben, éppen az ő idejében kezdődtek azok az intézkedések, melyek ellehetetlenítik a kisebbségi nyelvhasználatot az országban. Hivatala idején előbb a kirekesztő tanügyi jogszabályt, majd a minden más nyelv használatát szinte megtiltó nyelvtörvényt fogadták el. Végül pedig jött az ez ellen tiltakozó nemzetiségek, köztük a magyarok hatósági vegzálása is.
Afganisztáni forgatókönyv
Nem hagyják szó nélkül a vilniusi csúcsot az országban oly népszerű Telegram-csatornák sem. A Kartel nevű, ellenzékinek számító, többnyire bennfentes politikai információkat megosztó oldal például egyenesen úgy fogalmaz:
Olyan pletykák terjednek, hogy a színfalak mögött egyre többen vannak azok, akik felfogják, hogy Ukrajnára az afganisztáni forgatókönyv vár. Jobb esetben pedig a koreai.
Mint írják, a vilniusi kudarc után tízszeresen nőtt ez a megérzés. A frusztráció pedig egyre jobban nő.
Politikai terelés
A kijevi hatalom azonban nagymestere a kudarcról való terelésnek. Nemrég sikeresen terelték el a figyelmet Bahmut elvesztéséről azzal, hogy a hadiállapot alatt is kézzel irányított sajtó teljes egészét a belgorodi régióra irányították rá, amikor ott Ukrajnából betörő „orosz szabadcsapatok” garázdálkodtak pár községben. Most sincs ez másképp. A NATO-csúcs alatt a köztudottan 90 százalékban orosz nyelven beszélő Kijev városi tanácsa betiltotta az orosz nyelvű dalokat, koncerteket, könyveket, kulturális és kézműves termékeket és a művészeti alkotásokat is a nyilvános helyeken. A jelentés szerint a tiltás célja az ukrán információs tér megóvása az agresszor állam befolyásától.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins
