Pesti Srácok

Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

Varga Csaba leért az alaptáborba, ezzel sikerrel zárult a nagyváradi hegymászó Nanga Parbat-expedíciója – közölte hétfőn a Hazajáró Facebook-oldala.

Varga Csaba helyi idő szerint hétfő este, 20:30-kor érkezett a 4200 méteren fekvő alaptáborba, sikeresen lezárva a Nanga Parbat 2023 – MKE 150 expedíciót. Varga Csaba teljesítette kettős célját: egyrészt a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászló meglobogtatásával kifejezte a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását, másrészt a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumára is méltón megemlékezett – olvasható a bejegyzésben.

Mint a Hazajáró posztja felidézi, a hegymászó június 6-án indult el a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára, a 8125 méter magas Nanga Parbatra, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Himalájában fekvő csúcsot. Varga Csaba június 10-én ért fel az alaptáborba, és június 12–14. között teljesítette az első, majd június 18–21. között a második akklimatizációs körét. Június 29-én hajnalban aztán elindult a csúcsmászásra. A 6750 méteren fekvő 3-as táborból július 1-jén helyi idő szerint 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, másnap 15 óra körül érte el a Nanga Parbat csúcsát. Onnan 7 órás ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után, 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd hétfőn visszaereszkedett az alaptáborba.

Varga Csaba a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő, ma élő magyar hegymászó. A mostani sikerrel már hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül – emlékeztet a bejegyzés. A Nanga Parbat csúcsát először egy német hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999-ben, ám mivel nem volt csúcsengedélye, az ő eredménye nem hivatalos – áll a Hazajáró Facebook-posztjában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!