Pesti Srácok

Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

Varga Csaba leért az alaptáborba, ezzel sikerrel zárult a nagyváradi hegymászó Nanga Parbat-expedíciója – közölte hétfőn a Hazajáró Facebook-oldala.

Varga Csaba helyi idő szerint hétfő este, 20:30-kor érkezett a 4200 méteren fekvő alaptáborba, sikeresen lezárva a Nanga Parbat 2023 – MKE 150 expedíciót. Varga Csaba teljesítette kettős célját: egyrészt a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászló meglobogtatásával kifejezte a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását, másrészt a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumára is méltón megemlékezett – olvasható a bejegyzésben.

Mint a Hazajáró posztja felidézi, a hegymászó június 6-án indult el a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára, a 8125 méter magas Nanga Parbatra, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Himalájában fekvő csúcsot. Varga Csaba június 10-én ért fel az alaptáborba, és június 12–14. között teljesítette az első, majd június 18–21. között a második akklimatizációs körét. Június 29-én hajnalban aztán elindult a csúcsmászásra. A 6750 méteren fekvő 3-as táborból július 1-jén helyi idő szerint 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, másnap 15 óra körül érte el a Nanga Parbat csúcsát. Onnan 7 órás ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után, 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd hétfőn visszaereszkedett az alaptáborba.

Varga Csaba a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő, ma élő magyar hegymászó. A mostani sikerrel már hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül – emlékeztet a bejegyzés. A Nanga Parbat csúcsát először egy német hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999-ben, ám mivel nem volt csúcsengedélye, az ő eredménye nem hivatalos – áll a Hazajáró Facebook-posztjában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.