Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023. július 3. 19:20
Varga Csaba leért a Nanga Parbat alaptáborába

Varga Csaba leért az alaptáborba, ezzel sikerrel zárult a nagyváradi hegymászó Nanga Parbat-expedíciója – közölte hétfőn a Hazajáró Facebook-oldala.

Varga Csaba helyi idő szerint hétfő este, 20:30-kor érkezett a 4200 méteren fekvő alaptáborba, sikeresen lezárva a Nanga Parbat 2023 – MKE 150 expedíciót. Varga Csaba teljesítette kettős célját: egyrészt a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászló meglobogtatásával kifejezte a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását, másrészt a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumára is méltón megemlékezett – olvasható a bejegyzésben.

Mint a Hazajáró posztja felidézi, a hegymászó június 6-án indult el a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára, a 8125 méter magas Nanga Parbatra, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Himalájában fekvő csúcsot. Varga Csaba június 10-én ért fel az alaptáborba, és június 12–14. között teljesítette az első, majd június 18–21. között a második akklimatizációs körét. Június 29-én hajnalban aztán elindult a csúcsmászásra. A 6750 méteren fekvő 3-as táborból július 1-jén helyi idő szerint 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, másnap 15 óra körül érte el a Nanga Parbat csúcsát. Onnan 7 órás ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után, 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd hétfőn visszaereszkedett az alaptáborba.

Varga Csaba a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő, ma élő magyar hegymászó. A mostani sikerrel már hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül – emlékeztet a bejegyzés. A Nanga Parbat csúcsát először egy német hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999-ben, ám mivel nem volt csúcsengedélye, az ő eredménye nem hivatalos – áll a Hazajáró Facebook-posztjában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Kapcsolódó témák
nanga parbat hegymászás himalája varga csaba
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)