Pesti Srácok

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretéből akar 3,9 milliárd eurót lehívni a kormány

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretéből akar 3,9 milliárd eurót lehívni a kormány

Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéből, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz – jelentette be a területfejlesztési miniszter egy rendezvényen csütörtökön, Budapesten.

Navracsics Tibor azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöld állátás projektjeinek finanszírozására.

A Portfolio szerint a bejelentés legizgalmasabb része egyértelműen az, hogy jelentős mértékben visszafogta a kormány az igényelt RRF kitelkeret méretét. Magyarország elméletileg 9,7 milliárd eurós RRF hitelkeretre lenne jogosult, de az idén március végi határidőig a kormány azt jelezte a Bizottság felé, hogy ebből csak 6,6 milliárdot tervez lehívni, majd a július végén társadalmi egyeztetésre kitett verzióban ehhez képest már csak 4,8 milliárd eurós hitelfelvételi terv, illetve a 700 millió eurónyi REPowerEU támogatás.

Mint ismert, a helyreállítási alap forrásait a "jogállamisági"eljárásban függesztették, elvárva, hogy a magyar kormány több olyan jogszabályváltoztatást hajtson végre, amelyek visszaszorítják a korrupciót, segítik a transzparenciát, valamint erősítik az igazságügyi reformokat. Utóbbiak szintén részei a horizontális feljogosító feltételeknek, amelyek a kohéziós források esetében blokkolnak minden kifizetést. Eredetileg Orbán Viktor miniszterelnök elutasította, hogy lehívjuk az RFF-hitelkeretet, de végül a télen a kormány úgy döntött, hogy benyújtja programtervezetét és megigényli a rendelkezésre álló összeg egy részét.

PestiSracok facebook image

Az erre vonatkozó kérdések kapcsán Navracsics Tibor jelezte, hogy a Bizottság még nem készítette el azt a hivatalos értékelést, amely a mi májusi igazságügyi reformcsomagot értékeli, így erre kell még várni a felzárkóztatási források megérkezéséhez. A jogszabályok június 1-től hatályosak, az ehhez kapcsolódó önértékelést pedig csak június 1-től hatályosak, az ehhez kapcsolódó önértékelést pedig csak július közepén küldte el Brüsszelbe.

Forrás: MTI, Portfolio; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!