Pesti Srácok

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretéből akar 3,9 milliárd eurót lehívni a kormány

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretéből akar 3,9 milliárd eurót lehívni a kormány

Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéből, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz – jelentette be a területfejlesztési miniszter egy rendezvényen csütörtökön, Budapesten.

Navracsics Tibor azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöld állátás projektjeinek finanszírozására.

A Portfolio szerint a bejelentés legizgalmasabb része egyértelműen az, hogy jelentős mértékben visszafogta a kormány az igényelt RRF kitelkeret méretét. Magyarország elméletileg 9,7 milliárd eurós RRF hitelkeretre lenne jogosult, de az idén március végi határidőig a kormány azt jelezte a Bizottság felé, hogy ebből csak 6,6 milliárdot tervez lehívni, majd a július végén társadalmi egyeztetésre kitett verzióban ehhez képest már csak 4,8 milliárd eurós hitelfelvételi terv, illetve a 700 millió eurónyi REPowerEU támogatás.

Mint ismert, a helyreállítási alap forrásait a "jogállamisági"eljárásban függesztették, elvárva, hogy a magyar kormány több olyan jogszabályváltoztatást hajtson végre, amelyek visszaszorítják a korrupciót, segítik a transzparenciát, valamint erősítik az igazságügyi reformokat. Utóbbiak szintén részei a horizontális feljogosító feltételeknek, amelyek a kohéziós források esetében blokkolnak minden kifizetést. Eredetileg Orbán Viktor miniszterelnök elutasította, hogy lehívjuk az RFF-hitelkeretet, de végül a télen a kormány úgy döntött, hogy benyújtja programtervezetét és megigényli a rendelkezésre álló összeg egy részét.

PestiSracok facebook image

Az erre vonatkozó kérdések kapcsán Navracsics Tibor jelezte, hogy a Bizottság még nem készítette el azt a hivatalos értékelést, amely a mi májusi igazságügyi reformcsomagot értékeli, így erre kell még várni a felzárkóztatási források megérkezéséhez. A jogszabályok június 1-től hatályosak, az ehhez kapcsolódó önértékelést pedig csak június 1-től hatályosak, az ehhez kapcsolódó önértékelést pedig csak július közepén küldte el Brüsszelbe.

Forrás: MTI, Portfolio; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)