Pesti Srácok

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni - közölte hétfői memorandumában a romániai múzeumok országos hálózata. A szakmai szervezet memorandumából kiderül, hogy szinte valamennyi székelyföldi színház, múzeum, táncegyüttes elveszítené jogi önállóságát, ha a Ciolacu-kabinet jelenlegi formájában fogadná el a költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetét.

Ezek ugyanis 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és a jogszabálytervezet összevonást vagy megszüntetést javasol számukra. A szakmai szervezet a memorandumban a tervezet egyes cikkelyeinek módosítását vagy mellőzését kéri. Kellemetlen meglepetés volt számukra ennek tartalma - írják-, mivel elfogadása esetén precedens nélküli nehéz helyzetbe sodorná a romániai kulturális szférát. Elfogadják és tiszteletben tartják, hogy a bukaresti kormány csökkenteni akarja az apparátusát, de a köztisztviselőket nem kellene egybemosni a kulturális intézményekben dolgozó szakemberekkel - hangsúlyozzák. Meglátásuk szerint egy hatékony digitalizáció nagyobb eredményt hozna, mint a "tűzoltásszerű" állásmegszüntetések, összevonások. A szakmai szervezet hiányolja, hogy a jogszabálytervezet nem indokolja meg gazdasági szempontból, miért épp ezeket az intézményeket szemelték ki, és azt sem, hogy mekkora megtakarítást eredményezne a gyakorlatba ültetése. Szerintük a drasztikus intézkedések egész területeket tennének tönkre, és a legérintettebb a kultúra.

- áll a memorandumban.

PestiSracok facebook image

Az aláírók szerint a jogszabálytervezet nem számol azzal, hogy bizonyos területeket - mint a kultúra - az államnak kell fenntartani, ez alkotmányos kötelesség. A csatolt táblázat szerint a 127 romániai színház és filharmónia közül 37-ben 50-nél kevesebb alkalmazott van, így összevonás vagy megszűnés fenyegeti. Ilyen a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely is. A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum is veszélyben van. Meglepő módon a kolozsvári Művészeti Múzeum is érintett, akár a csucsai Octavian Goga Múzeum, amelyhez az Ady Endre Emlékház is tartozik, és melyet 15 év pereskedés után készül felújítani a Kolozs megyei önkormányzat.

Az Anna - Változatok székely asszonysorsra című időszaki kiállítás részlete a Magyar Nemzeti Múzeumban a megnyitó napján, 2017. november 29-én. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tárlata egy képzelet szülte elbeszélő szemszögén keresztül kalauzol végig a 20. század nagy traumáin. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A jogszabálytervezet számos megyei és városi könyvtárat is érint, de olyan kulturális kiadványokat is veszélybe sodor, mint a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Művelődés folyóirat. A román kormány tervei ellen online petíciót is indítottak az érintettek, ezt 50 kulturális intézmény vezetője és többezer polgár írta alá. Raluca Turcan művelődési miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: reméli, talál megoldást, hogy a költségcsökkentés ne érintse az általa vezetett tárcát és a kultúra területét.

- idézte a tárcavezetőt az Agerpres.

Turcan azt ígérte, ezeket az aspektusokat tisztázza kollégáival. Romániában múlt héten az állami kiadások "lehető legnagyobb mértékű" csökkentését és a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lej (468 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)