Pesti Srácok

Európai Bizottság: az uniós gáztárolók töltöttsége elérte a 90 százalékot

Európai Bizottság: az uniós gáztárolók töltöttsége elérte a 90 százalékot

Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) jelenlegi töltöttségi szintje meghaladta a fűtési szezon kezdetére előirányzott 90 százalékos szintet - közölte az Európai Bizottság pénteken az európai gáztárolók szövetsége, a GIE adataira hivatkozva.

A gáztárolókban így összesen 93 milliárd köbméternyi földgáz áll rendelkezésre, amely a 27 uniós tagállam téli gázkeresletének közel harmadát teszi ki. Az értékek országonként változnak: Lettországban 77 százalékon, Franciaországban 84 százalékon, Spanyolországban több mint 99 százalékon áll a tárolók töltöttsége. Az Európai Bizottság nem közölte, hogy az egyes országok gáztárolóinak töltöttségi szintje hogyan viszonyul az éves fogyasztáshoz, amely az ellátásbiztonság szempontjából pontosabb képet ad. Az EU energiaügyi biztosa, Kadri Simson az adatokat értékelve elmondta, hogy az EU felkészült a téli fűtési szezonra, ami a következő hónapokban hozzájárul az energiapiacok stabilizálásához. Az Európai Bizottság az ukrajnai háború kitörése után pár hónappal, 2022 nyarán döntött arról, hogy az európai gáztárolók töltöttségi szintjének minden év november első napjáig, a fűtési szezon indulásáig, el kell érniük a nominális kapacitás 90 százalékát. Ezenkívül a tagállamok elkötelezték magukat, hogy 15 százalékkal csökkentik gázfogyasztásukat 2023 április és 2024 márciusa között a 2017 és 2022 közötti időszak átlagfogyasztásához képest. Tavaly sikerült ezt a célt túlteljesíteniük. Az enyhe tél és a magas árak miatt a gázfogyasztás 2022 augusztus és 2023 május között 18 százalékkal volt alacsonyabb az előző öt év átlagánál.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.