Pesti Srácok

Rétvári Bence: nem sodorhatjuk veszélybe a határon túli magyarokat

Rétvári Bence: nem sodorhatjuk veszélybe a határon túli magyarokat

Irreális kérés az Amerikai Egyesült Államok részéről, hogy Magyarország adja ki 900 ezer határon túli magyar állampolgár adatait, mert ezzel az ő biztonságukat veszélyeztetné – közölte Rétvári Bence a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: éveken keresztül arra törekedett a két ország, hogy valamilyen megoldást találjanak a felvetődő kérdésekre, legutóbb június 10-én küldött Magyarország egy jegyzéket, amelyben újabb javaslatokat tett. Ezután jött az a döntés, hogy az Egyesült Államok szigorít a beutazási szabályokon.

– jegyezte meg a politikus. Hozzátette, hogy mindemellett a bűnügyi együttműködés nagyon jól működött az elmúlt években is, folyamatosan egyeztetnek az egyes bűntetőjogi, nyomozati megkeresések kapcsán. Természetes, hogy az amerikaiak megkeresésére a lehető legrövidebb idő alatt válaszolnak.

PestiSracok facebook image

– közölte az államtitkár. Rétvári Bence jelezte: Magyarország továbbra is fenntartja a párbeszédet, eljár minden esetben, ha megkeresés érkezik, vagyis együttműködik amerikai szövetségesével.

Magyarország és az Egyesült Államok kormányzata jelenleg ellentétes politikai színezetű. Sok esetben a más politikai táborhoz való tartozás és a más világnézet – a genderkérdéstől a migráción át a háborúkig –, mintha felülírná, hogy a két ország kormányzatoktól függetlenül egymásnak szoros szövetségesei – vélekedett a politikus. A Belügyminisztérium államtitkára szerint az amerikai döntés inkább szimbolikus lépés, politikai üzenet, mintsem gyakorlati jogi probléma, mert most utazásonként kell digitálisan igényelni a könnyített belépést az Egyesült Államokba, és nem lehet előre két évre korlátlan számú utazásra igényelni. Ez egy adminisztratív többlet, de nem olyan nehézség, ami ellehetetlenítené a magyarok utazását, mert továbbra is egyszerűsítetten tudnak az Egyesült Államokba utazni, nem kell hozzá vízum.

Rétvári Bence kifejtette: azért sem merült fel, hogy Magyarország kiadja 900 ezer polgárának az adatait, mert a határon túli magyarokat hozná veszélyes helyzetbe, nekik jelentene ez kockázatot.

– vélekedett. A politikus elmondta: vannak olyan országok, amelyek nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, és vannak olyan politikai időszakok, amikor egyes kormányok kifejezetten hátrányban is részesítenék az ilyen személyeket. Tehát ha Magyarország kiadná az ő adataikat és az adott ország kezébe jutna ez a lista, akkor "nagyon komoly retorzióktól kellene tartania a magyaroknak", akár Kárpátalján is.

– mondta Rétvári Bence. Fontos az hosszú távon is, hogy a magyar állam garantálni tudja mindig az állampolgárai adatainak biztonságát. Amikor egy határon túli magyar közjogi kapcsolatot létesít az anyaországgal, akkor biztos legyen benne, hogy nemcsak annak az országnak a védelmére számíthat, amely országban született, hanem amely nemzeti közösséghez tartozik. Így kvázi dupla védelemben részesülhet a világ bármely országában, és nem egy plusz veszély, hogy neki mint magyar állampolgárnak ebből bármilyen nehézsége származhat – szögezte le az államtitkár. Azt is elmondta: Magyarország továbbra is partnerország, ugyanúgy igyekszik a lehető leggyorsabban, a legszéleskörűbben és a legkorrektebben eljárni az amerikai megkeresések kapcsán.

Rétvári Bence úgy vélekedett, amikor Amerikában az ottani liberálisok nyomást akarnak gyakorolni, vagy jelezni akarják azt, hogy számukra nem szimpatikus az itteni kormány színezete, akkor ezt megteszik, akár ilyen lépésekkel is. A két ország stratégiai szövetsége kellene, hogy elsődleges legyen, miközben "pártok szintjén elmondjuk, hogy miben nem értünk egyet", de a nemzetközi jogi, a közjogi kapcsolatoknak nem szabad megsínylenie, hogy különbözők a politikai színezetek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)