Pesti Srácok

Semjén Zsolt: a határon túli magyarság megmaradásához döntő fontosságú a magyar nyelvű oktatás biztosítása

Semjén Zsolt: a határon túli magyarság megmaradásához döntő fontosságú a magyar nyelvű oktatás biztosítása

A határon túli magyarság megmaradásához döntő fontosságú az iskolahálózat fenntartása, a magyar nyelvű oktatás biztosítása, fejlesztése – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, Budapesten.

– mondta Semjén Zsolt abból az alkalomból, hogy a Rákóczi Szövetség üzemeltetésében szeptembertől az erdélyi szórványban 38 új iskolabusz segíti a gyerekek magyar iskolába járását a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvánnyal együttműködésben. A politikus elmondta: 1700 óvodában, 1243 általános iskolában, 259 középiskolában és húsz felsőoktatási intézményben tanulhatnak magyar nyelven a gyerekek.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy az iskolabusz-hálózat fenntartása a szórványban élő magyarságnak nyújt nagy segítséget, így biztosítva a gyerekek eljutását a magyar iskolába. A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek a program koordinálásáért, hozzátéve: bízik abban, hogy a felnövő gyerekek büszke magyarok lesznek, akik majd gyerekeiknek adják tovább a magyar kultúrát, a nyelvet, a magyar öntudatot, mert ez jelenti a nemzet megmaradását.

PestiSracok facebook image

Az eseményen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok önazonosságának, a közösségek és a kultúra megőrzésének legjobb eszköze az iskola. A miniszter kiemelte: a kormány az alaptörvényben rögzítettekhez híven felelősséget vállal a határon túl élő magyarok sorsáért, támogatja a magyar közösségeket.

– ismertette.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: a Rákóczi Szövetség iskolabuszprogramja ötszáz, szórványban élő gyereknek adja meg a lehetőséget, hogy magyar iskolába járhasson Erdély 11 megyéjében. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ kezdetektől kiemelt feladatként tekintett az oktatásra; célja, hogy minden magyar gyerek eljuthasson magyar iskolába, még ha az távolabb van is a lakhelyétől. Úgy fogalmazott, hogy "tégláról téglára" építették a szórványkollégiumi hálózatot; ma már több mint 30 ilyen intézmény várja a kistelepüléseken élő gyerekeket. Ezenkívül az Iskola Alapítvány és a kormány segítségével indítottak programot a szórványban élő gyerekek délutáni oktatásának segítésére; ebben 2500 gyerek veszt részt.

– hangoztatta Kelemen Hunor.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a magyar iskola választása egyet jelent a magyar jövő választásával, és minden külhoni gyerek, aki magyar iskolába jár, őrzője a magyar nyelvnek és kultúrának. Kitért arra, hogy a Rákóczi Szövetség mindig is kereste és keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel lassítani lehet az asszimilációt a külhoni területeken.

– mondta. Ismertetése szerint tavaly szeptemberben a Felvidéken indulhatott el az iskolabuszprogram 16 járművel. A felmérések szerint – tette hozzá – ott, ahol ez a lehetőség adott, 30 százalékkal több gyerekeket írattak magyar nyelvű iskolába. Csáky Csongor elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 58 iskolabuszt üzemeltet szeptembertől a határon túl; a járművek 48 településen több mint 720 gyereknek segítenek eljutni az iskolába. A buszok üzemeltetése tanévenként 231 millió forint, ezt szintén a magyar állam fedezi, így az iskolába járás sem a családoknak, sem az iskoláknak nem jelent anyagi terhet.

A Budapesten átadott járműveket Kozma Imre áldotta meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)