Steiner Attila szerint a magyarországi bányászat kulcsfontosságú lesz a jövőben is
Bár egy energetikai átmenet közepén vagyunk, egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, az ország nyersanyagkincsét ki kell termelni és fel kell használni, így a hazai bányászat a jövőben is kulcsfontosságú lesz - mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a 73. bányásznap országos központi ünnepségén a Békés vármegyei Kardoskúton csütörtökön.
Az államtitkár köszönetet mondott a bányásztársadalomnak, hogy a tavalyi, energiaválságos évben sem volt ellátási probléma Magyarországon. A jelenlegi téli időszakra is elkezdődött a felkészülés, a gáztározók máris 90 százalékos töltöttségi szinten vannak. Kifejtette, az ország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nőtt, miközben a klímapolitikai célok, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség háromszögében kell egyensúlyt találni. Ezért fontos, hogy jól működő infrastruktúra - földgáztározók, villamoserőművek - legyenek Magyarországon, és azt szeretnék elérni, hogy az országban elérhető nyersanyagokat minél nagyobb hatékonysággal itt hasznosítsák - húzta alá. Steiner Attila elmondta,
„Miközben az ország megújuló energiakapacitása 5100 megawattra nőtt, 2027-ben várhatóan elkezdi a termelést három új gáztüzelésű erőmű, így ha más belső felhasználási arányokkal is, de szükség lesz ezután is földgázra, azaz a hazai kitermelés szinten tartása, még inkább növelése fontos lesz.”
- mondta Steiner Attila majd hozzátette, egyeztetnek új koncessziók kiadásán is. Az államtitkár szerint a geotermikus potenciál is fontos, különösen a távhő területén szeretnék a külső, jelenleg 70 százalék körüli kitettséget az évtized végére 40-50 százalékra csökkenteni; ennek érdekében több törvényt is módosítottak. A biomassza termelés mellett a vízenergiát is jobban kell használni, vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is - közölte. Elindult Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása, a kiégett fűtőelemek tárolásának is lesznek bányászati vetületei - mondta. Steiner Attila úgy fogalmazott, az ünnepség helyszíne, Kardoskút példája jól mutatja a bányászat örök szükségességét: itt kezdetben, az 1950-es évek végén kőolaj- és gáztermelés folyt, majd átálltak a gáztárolásra, most pedig hidrogéntárolást végeznek. Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében elmondta, sokszor temették már Magyarországon a bányászatot, de a kételkedőknek a jövőben sem lesz igazuk. Megemlítette a Mátraalján és Bükkalján lévő, mintegy 4 milliárd tonnányi lignitvagyont, amely
„az ország határain belül van, hozzáférhető, kitermelhető és nem csak energetikai célokra használható fel”.
Megjegyezte, a gépjárműipart is a lítiumhoz való hozzáférés határozza ma már meg. Az egykor kohászként dolgozó államtitkár örömét fejezte ki, hogy a szakma nem öregszik el, folytatódik a szakemberképzés. Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a rendezvényen hangsúlyozta, kulcsfeladatának tartja, hogy a szén anyagában történő felhasználását - alacsony emisszió mellett - ismét a közgondolkodás részévé tegye. Szavai szerint ugyanis mintegy 200 évre elegendő lignitvagyon van az országban, „ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba”. A kormány ezt felismerte, ezért indult el a barnakőszén-program, és ezért növelték a Mátrai Erőmű üzemidejét - jegyezte meg. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a térségben, Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indítanak, vannak olyan hazai kutak ugyanis, amelyekben olyan a koncentráció, hogy érdemes lehet megpróbálni a mélyvízből történő leválasztásos technológia alkalmazását. Külszíni fejtésre nem lesz lehetőség, ez a technika tűnik csak járhatónak Európában - jegyezte meg.
Megemlítette a geotermikus program folytatását is, így szavai szerint évtizedekre meghatározható a szénhidrogén bányászat jövője, amelyben Magyarországnak - támogató uniós politika mellett - vezető ipari szerepe lehet - jelentette ki. Homonnay Ádám, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke emlékeztetett, Kardoskút és környéke 1957 óta fontos szerepet tölt be a magyarországi bányászatban: a térségben eddig közel 3 millió tonna kőolajat és több mint 15 milliárd köbméter földgázt termeltek ki. Emellett a környéken fontos bányaüzemek találhatók többek között Battonyán és Gyomaendrődön. Pusztaszőlősön a Mol által folytatott kitermelés mellett a magyarországi öt gáztároló egyikét üzemelteti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT). Az elmúlt hónapokban pedig a Nyékpuszta környéki, úgynevezett „békési” gázmező tette a környéket az ország energiaellátása szempontjából kiemelt hellyé - fogalmazott. Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) elnöke kifejtette, nagy változások zajlanak az energiaiparban, tavaly a szénfelhasználás globálisan csúcsokat döntött, miközben a kitermelés az Egyesült Államokban 16, Európában 24 százalékkal csökkent. Napelemekhez, elektromos autókhoz ásványokat kell kitermelni, a lítium ára 238, a kobalté 135 százalékkal nőtt, és a kereslet a becslések szerint 2050-ig meghússzorozódik - tette hozzá. Véleménye szerint a kitermeléshez befektetésekre és kiszámított jogszabályi környezetre van szükség. Az ünnepségen miniszteri és szakszervezeti elismeréseket, valamint a
"Kiváló Bányász"
címet is átadták.
Forrás: MTI
