Pesti Srácok

Székelyföldi polgármesterek: magyar kulturális intézmények kerülnek veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt

Székelyföldi polgármesterek: magyar kulturális intézmények kerülnek veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt

Magyar kulturális intézmények léte kerül veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt, amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a vonatkozó jogszabálytervezetet – figyelmeztetett csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.

A székelyföldi elöljárók szerint a bukaresti kormánynak a közigazgatási rendszer megreformálását célzó sürgősségi kormányrendelet-tervezete jelenlegi formájában súlyosan sérti az önkormányzatok autonómiáját, és veszélyezteti a kulturális intézmények, sportlétesítmények fenntartását, működtetését, összességében a városok közösségi életét. A romániai kisvárosokban ugyanis a helyi önkormányzatok működtetik a kulturális és sportlétesítményeket, csupán a nagyvárosok színházait tartja fenn Bukarest.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében rámutatott: amennyiben a tervezetet jelenlegi formájában fogadják el, bezárhatják a színházat, a múzeumot, az uszodát, "búcsút inthetnek" a tömegrendezvényeknek. A tervezet szerint az önkormányzatok a bevételük legfeljebb 7,5 százalékát költhetnék kultúrára, sportra, egyházakra, ami Csíkszereda esetében a 112 millió lejes (8,9 milliárd forint) idei bevételekből kiindulva 8,4 millió lejt jelent (666 millió forint), holott jelenleg csak a kulturális, sport- és egyházi támogatások 9 millió lejre (714 millió forint) rúgnak, amiben az intézményi apparátus költsége nincs benne. Az előírt összegből nem lehetne fenntartani a múzeumot, a színházat, a táncegyüttest, a sportlétesítményeket. A jogszabály arra kötelezi a városok vezetőit, hogy szüntessék meg, vagy vonják össze ezeket. Korodi Attila rámutatott, hogy miközben európai uniós forrásokból zajlik ezek felújítása, a működtetésük veszélybe került.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett. Hozzátette, hogy más romániai városhoz hasonlóan Hargita megye székhelye is elveszítheti vonzerejét, ha a "tartalmat kiölik belőle".

Hasonlóan nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A Maszol.ro beszámolója szerint elmondta: zajlanak az egyeztetések a romániai municípiumok szövetségében, hogy meggátolják a jogszabálytervezet elfogadását. Kifogásolta, hogy Bukarest nem konzultált előzetesen a polgármesterekkel. Elmondta: a 7,5 százalékos küszöb mellett a tervezet azt is előírja, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket át kell szervezni, vagy össze kell vonni. Kovászna megye székhelyén ez a magyar és román színház összevonását eredményezné.

– tette hozzá. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat jelenleg a büdzsé 28,5 százalékát költi a kulturális intézmények fenntartására, sport- és szabadidős tevékenységekre, zöldövezetekre. Véleménye szerint ezekkel a kiadásokkal lehetetlen beleférni a 7,5 százalékba.

– idézte a Maszol Antal Árpádot, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke. Hozzátette: Bukarest költségcsökkentő intézkedései a versenyszférát is negatívan érintenék, a kis- és közepes vállalkozásokat is megnyomorítják.

Romániában hétfőn az állami kiadások "lehető legnagyobb mértékű" csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az "indokolatlan" pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes (468 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)