Pesti Srácok

Aggódnak a németek a gazdasági helyzet miatt: mélypontra süllyedt a kormány támogatottsága

Aggódnak a németek a gazdasági helyzet miatt: mélypontra süllyedt a kormány támogatottsága

Új mélypontra süllyedt az Olaf Scholz vezette kormány támogatottsága Németországban, és egyre többen aggódnak a gazdasági helyzet miatt – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók csupán 19 százaléka elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával. Ez 2 százalékpontos csökkenés augusztus elejéhez képest, és a legalacsonyabb érték a 2021 decemberében hivatalba lépett kormány történetében. A kevéssé, vagy egyáltalán nem elégedettek aránya 1 százalékponttal, 79 százalékra emelkedett.

A választókorú népességre reprezentatív felmérés szerint a németeket egyre inkább nyomasztja a recesszió szélén egyensúlyozó gazdaság helyzete: míg tavasszal mindössze 7 százalékuk gondolta, hogy a gazdaság állapota az ország legnagyobb gondjai közé tartozik, nyár végén már 28 százalék vélekedett így. Ezzel a gazdaság áll az első helyen a leggyakrabban említett gondok augusztus végi rangsorában. A második a bevándorlás és a menekültügy 26 százalékkal, amely ugyancsak jelentős növekedés az áprilisi 19 százalékhoz képest. Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem ügye a harmadik helyre szorult, a tavaszi 26 százalék helyett 18 százalék tartja kiemelt fontosságúnak.

Erősödik az AfD

PestiSracok facebook image

A kormányzati munka megítélésének romlása és az ország előtt álló kihívások fontossági sorrendjének átalakulása mellett meghatározó trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése is. Az ellenzéki párt a szavazatok 22 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ennél magasabb értéket sohasem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében. A 22 százalék azt is jelenti, hogy az AfD megduplázta táborát a legutóbbi, 2021 szeptemberében tartott Bundestag-választáson elért 10,3 százalékhoz képest.

Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely 29 százalékon áll, jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest. A második helyen álló AfD után az SPD következik, 16 százalékkal, nagymértékben gyengülve a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest. A Zöldek 14 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz viszonyítva, az adat mégis gyengülést jelez, mert egy éve, 2022 nyarán még a választók 20–21 százaléka támogatta őket. Az FDP-re 6 százalék szavazna, a liberálisok tábora így nagyjából megfeleződött a 2021-es 11,5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt, és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.