Az építőipartól a bankszektorig, mindenhol nyerészkedtek a cégek
Jól azonosítható, hogy az elmúlt években Magyarországon is megerősödött a céges nyerészkedés. Egy nagy, hazánkban is aktív nemzetközi építőipari konszern vezetője el is ismerte, hogy „nagyon proaktív módon áraztak”. Az áremelkedés azonban a nagy élelmiszerláncoktól a bankszektorig, mindenhol érezhető volt. A magyar kormány reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett - írja a Magyar Nemzet.
Az elmúlt években Magyarországon is megjelent a profit húzta infláció jelensége. 2023 elején egyre biztosabban kezdett körvonalazódni, hogy a magas infláció hátterében meghatározó mértékben nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a költségek növekedését jelentősen meghaladó áremelési hullám, azaz egyfajta „profit-ár spirál” állt.
A jegybank 2022. decemberi inflációs jelentése szerint a szállítás-raktározás területén 84 százalékos, a feldolgozóiparban 50 százalékos, a kereskedelem és turizmus ágazatban pedig 25 százalékos volt az éves emelkedés a profitrátákban.
Az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak arról beszélt idén áprilisban, hogy a vállalatok az elmúlt évek elmaradt áremeléseit pótolták be a Covid-válság után.
Az építőanyag-iparban működő, hazánkban is aktív Holcim vezérigazgatója, Jan Philipp Jenisch például kijelentette, hogy
inflációs környezetben vagyunk most már közel két éve… nagyon proaktív módon áraztunk, így aztán az eredményeink nem isszák meg a levét. Sőt, éppen ellenkezőleg, nő a profitunk.
Az élelmiszerpiaci árak is emelkedtek
Érdemes megvizsgálni röviden azt is, hogy mi a helyzet a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyerészkedésével. Ennek érdekében a Magyar Nemzet átnézte hat nagyvállalat (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2019 óta közzétett beszámolóit.
Két olyan vállalatot is azonosítottak, amelyek a járvány előtti időszakkal összevetve markánsan emelték az árréseiket. Úgy tűnik, hogy a legkomolyabb áremelést az Auchan hajtotta végre a hat nagy áruházlánc közül. Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal.
Egy másik mutató, a nettó árbevétel és az anyagköltségek hányadosa a pandémia kezdete óta a Lidlnél volt a legmagasabb. A masszív felárak a német diszkontlánc esetében a nyereségben is erősen megmutatkoztak. A leggyengébb a tavalyi volt a vizsgált esztendők közül, de még ekkor is meghaladta a 25 milliárd forintot a cég adózás utáni eredménye.
Az építőanyag- gyártók is emeltek
Egy másik, multiktól hemzsegő ágazatot is megvizsgálta a lap. Itt hat céget vettek górcső alá. A Creaton, Duna-Dráva, Holcim, Leier, Wienerberger, Zalakerámia összesített nyeresége 2019-ben 36,5 milliárd forint, majd a pandémia első két évében rendre 48,9 milliárd és 56,4 milliárd volt, ugyanakkor tavaly is 22,9 milliárdos profitot termeltek.
A bankszektor sem aludt el az események felett
A bankszektor számait is érdemes röviden megvizsgálni, hiszen az infláció a banki díjszabásban is megmutatkozott. Nem mindenki tudja, de a szankciós infláció okozta válság kezelésére hozott jegybanki kamatemelések komolyan – és jótékonyan – hatnak a hitelintézeti ágazatra. A lekötetlen lakossági betétek után ugyanis milliárdos „ingyenpénzt” kaszálnak a bankok.
Összességében elmondhatjuk, hogy a válsághelyzet hozta lehetőségeket a hitelintézetek szintén igyekeztek kihasználni, visszafogottan is annyit mondhatunk: jól kerestek az elmúlt évben. A különadók ellenére az MNB-től a fent említett betétek után kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének hatására minden nagybank nyereséget könyvelhetett el 2022-ben Magyarországon.
Figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány által 2010 óta visszatérően kivetett banki különadók magyar példája már nemzetközi mintaként is szolgál.
Forrás: Magyar Nemzet, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
