Az ukránok szerint a kárpátaljai magyarság megsegítése egyenlő az invázióval
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Dmitro Tuzsanszki, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatója, Magyarországgal is foglalkozó ukrán szakember. A beszélgetésből többek között kiderült, hogy sok ukrán úgy értékeli a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, mint hadüzenetet, ahogy azt is, hogy az ország keleti részében élők még azt sem tudják, hogy magyarok is élnek a nyugati végeken.
A 32. Karpaczi Gazdasági Fórumon Dmitro Tuzsanszkit, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatóját, Magyarországgal is foglalkozó ukrán szakembert kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy hogyan látják Ukrajnából az ukrán–magyar viszonyt, miért ragaszkodnak annyira a sokat kifogásolt oktatási törvényhez, és tényleg félnek Kárpátalja elszakadásától.
A szakértő kitért arra, hogy megvizsgálták, hogy az ukránok mit gondolnak azokról az orosz álhírekről, hogy a nyugatiak kivágnának néhány darabot az országból. Hogy "Romániának Bukovinára, Lengyelországnak Nyugat-Ukrajnára, Magyarországnak Kárpátaljára fáj a foga". Arra az eredményre jutottak, hogy a lengyelek és románok esetében nem működik a propaganda, a magyaroknál viszont igen. Mint mondta ezek az összeesküvés-elméletek még a szakértői közösségben, a legmagasabb körökben is nagyon elterjedtek. Mikor például 2022 februárjában a magyarok is csapatokat vezényeltek az ukrán határhoz – ahogyan azt minden szomszédos ország tette –, sokan úgy értékelték, hogy Orbán Viktor invázióra készül.
Tuzsanszki megjegyezte, hogy az átlag kelet-ukrajnainak fogalma sincs arról, hogy az országban magyarok is élnek. Ennek kapcsán elmondta, hogy tájékoztató kampányt folytatnak, amelyben elmondása szerint vannak eredményeik, Lilia Hrinevics (aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azt mondta, a kárpátaljai magyaroknál a kutyája is okosabb, hiszen az ért ukránul – a szerk.) korábbi oktatási miniszternek például sikerült megváltoztatni az álláspontját. Tuzsanszki szerint neki olyan információi voltak, hogy Kárpátalján több egymást követő évben a legrosszabbak voltak a vizsgaeredmények ukrán nyelvből, és ennek a magyarok voltak az okai, válaszul rámutattak, hogy Ternopil megye szerepelt a második legrosszabbul, ahol nem élnek kisebbségek.
Továbbá arra is felhívtuk a figyelmét, hogy az egyik ungvári iskolában a magyarok jobban teljesítettek, mint más színukrán közösségekben, szóval nem a kisebbségekkel van a gond. Ilyen kemény tényekre van szükségünk, no meg a megfelelő pillanatra és politikai akaratra. Még akkor is, ha vannak olyan hangok is Ukrajnában, amelyek kivárnának, nem akarnak gyengeséget mutatni. Én nem értek egyet, szerintem a pillanat eljött. Csak tartsák észben: Ukrajna 2014 óta háborúban áll, egy olyan háborúban, amelyet az agresszorok kisebbségi okokkal magyaráztak
– fogalmazott a szakértő.
Forrás, fotó: Magyar Nemzet.
