Brüsszelnek azért szüksége van Magyarországra – 100 milliárd euróról tárgyaltak a nagykövetek
Közel 100 milliárd euróval akarja Brüsszel módosítani az EU hétéves költségvetését – erről tárgyaltak szerdán a tagállami EU-nagykövetek Brüsszelben. Az Európai Bizottság a tagállamoktól értelemszerűen ehhez pluszbefizetéseket várna el. Ez hazánk esetében kifejezetten életszerűtlen, hiszen a nekünk járó forrásokat sem kaptuk még meg.
Ezt a keretet főként a háborús költekezés és a brüsszeli szankciós politika miatt kialakult inflációs áremelkedés miatt szeretné a bizottság módosítani, ugyanis például a tagállamok által felvett, közös uniós hitel törlesztése is jelentősen megdrágult
– hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Villányi-Kovács Ilona, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió 2021–2027. évekre szóló költségvetésének módosításáról tárgyaltak tegnap Brüsszelben a nagykövetek. Mint mondta, ez a módosítás közel 100 milliárd eurót érintene; a tételeket úgy csoportosítanák át, hogy további 50 milliárd euró jutna Ukrajnának, valamint 15 milliárd euró kerülne még a Migrációs Alapba. Hozzátette: ezenkívül a bizottság a tagállamoktól pluszbefizetéseket is várna, ami pedig teljesen életszerűtlen lenne Magyarország esetében, amikor hazánk tagállamként a neki jog szerint járó közösségi forrásokhoz sem juthatott még hozzá.
Mint ismert, Johannes Hahn uniós költségvetési biztos pár hónappal ezelőtt pont erről a 100 milliárdos tételről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten. Nem mellékes, hogy a Covid miatt közösen felvett uniós hatalmas hitel pénzeiből, az összesen 750 milliárdos helyreállítási EU-forrásból Magyarország még semmit sem kapott, holott a magyar helyreállítási vissza nem térítendő tervigényről a megállapodást Brüsszel a magyar kormánnyal aláírta.
A fentebb említett javaslatot a nagykövetek után várhatóan az Európai Parlament is megtárgyalja majd októberben, és csak ezt követően kerülhet az anyag az Európai Tanács elé. Ott pedig csak a tagállamok egyhangú döntésével fogadhatják el, ebből következően Magyarország azt megakadályozhatja. Villányi-Kovács Ilona ugyanakkor hangsúlyozta:
Egyelőre megakadályozhatja, de nemrég látott napvilágot egy francia–német jogi munkacsoportnak az unió reformjára irányuló tervezete, amelyben még az unió bővítése előtt intézkedéseket sürgetnének az egyhangú döntéshozatal megszüntetésére. Ezt az elképzelést pedig az unió vezetői és az Európai Parlament nagy többsége szívesen támogatná.
Azzal kapcsolatban, hogyan állunk az elmaradt uniós pénzek megszerzésében, a szakértő emlékeztetett: Magyarország már a tavasszal teljesítette az unió által támasztott 27, jogállamisági működéssel kapcsolatos feltételt, mégis most, a nyári szünetről visszatérve, a bizottság új lendületet véve ismét írásbeli megkeresést küldött Magyarország részére az igazságügyi reform végrehajtására irányuló kérdésekkel.
A magyar fél ezt a lépést csak időhúzó eszköznek tekinti, de erre tekintettel sajnos még mindig nem lehet pontos összegekről beszélni és megmondani azt, hogy ezeket mikor utalják
– emelte ki az elemző, majd hozzátette: annyi bizonyos, hogy ha a magyar igazságügyi reform kérdését sikerülne végre a felek között rendezni, akkor legalább a blokkolt fejlesztési források megnyílhatnának Magyarország előtt, ami a 2021–2027. évekre összesen 22 milliárd eurót jelentene.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
