Hídépítések és eddig nem látott út- és vasútépítések kezdődnek a keleti országrészben
Lázár János egy sor meghatározó bejelentést tett: ötéves beruházási tervet ismertetett és gyakorlatilag felvázolt egy új hídépítési programot a Tiszán és a Dunán is – írja a Magyar Nemzet.
Új gazdasági övezetet hoz létre a kormány a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszögben – egyebek mellett erről is beszélt Lázár János szerdán a makói Rádió7 rádiónak. Az építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy Debrecen a vidék fővárosa lesz, továbbá Magyarország második fővárosa. Felidézte, hogy az elmúlt időszakot súlyos döntéshullám jellemezte, amikor személy szerint neki több ezer beruházást kellett leállítania azért, mert nem volt rájuk pénz. Most viszont eljutottak odáig, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tudott tárgyalni a kabinet. Ezeket új struktúrába rendezték, amelynek a fókuszában Debrecen áll. Az egyik fő kérdés, hogyan lehet „ráhordani” a munkaerőt a hajdúsági vármegye központjába. Ezért kiemelten fontos az úthálózat fejlesztése. A miniszter jelezte: az M4-es gyorsforgalmi utat Berettyóújfalu irányában folytatni kell, ahogy a Debrecen–Nyíregyháza összeköttetés (vasúti és közúti) is nagy hangsúlyt kap.
És van egy nagy adósságunk. Minden út Budapestre vezet, Szegedről könnyebb eljutni a fővárosba, mint Debrecenbe. Ezért ha úgy tetszik, egy Debrecen–Szeged hidat létesítünk
– fogalmazott. Mint mondta, bár Budapest termeli a magyar GDP harmadát, a vidék megerősítése stratégiai cél, ezért vidéki centrumokat alakítanak ki. Ez alá számos projektet rendeltek, így például Berettyóújfalu és Békéscsaba között a 47-es út négysávosítását. Új, szintén négysávos Tisza-híd jön létre Szeged és Hódmezővásárhely között. Négysávos utat építenek Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Debrecen viszonylatban.
A Szeged és Debrecen közötti út Mezőberényig van rendben, onnan járhatatlan. Ezt is meg kell csinálni. Kecskemét és Békéscsaba között is lesz egy négysávos út. Algyőnél fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, mintegy két kilométer hosszan, amelynek köszönhetően a Szeged–Algyő–Hódmezővásárhely útvonal teljes egészében bejárható lesz kerékpárral. A Nagyfán működő börtön megközelíthetőségét is javítani kell, mert ennek a jelentősége megnőtt a migráció kezelése kapcsán. Az ide vezető utat az algyői hídtól szintén felújítják. Az új Tisza-híd Algyőnél lesz. Itt már létezik egy kétsávos átkelő, amit naponta 17,5 ezer jármű használt a 2022-es adatok szerint, csakhogy a forgalmat itt rendszeresen korlátozni kell a rossz műszaki állapot miatt. Ez nem maradhat így, mert megborítja a közlekedést Szeged és Hódmezővásárhely között. Lázár János ennek kapcsán közölte, hogy a két város a jövőben összenő és ikerváros lesz, annak minden gazdasági, politikai és társadalmi következményével. Az új Tisza-híd kiviteli terveinek elkészítésére közbeszerzést írnak ki, ennek értéke több milliárd forint. Lázár János szerint két koncepció van: vagy visszabontják az itteni hidat, a meglévő két sávot felújítják és pluszban építenek egy új kétsávos hidat, vagy pedig teljesen elbontják a már meglévő átkelőt és egy teljesen új, négysávos hidat hoznak létre. A két lehetőség közül a mérnököknek kell dönteniük. Az biztos, hogy százmilliárdos beruházásról van szó, az új hídon pedig 90 km/h-val lehet majd haladni. Az a cél, hogy a kivitelezés belátható időn belül megkezdődjön. Nem az algyői híd az egyetlen, ami napirenden van: Lázár János majdnem féltucatnyit említett meg. Az egyik a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd, ami új átkelési pont lenne a román–magyar határon. Ha ez meglenne, akkor a lakossági és a teherforgalmat is ki lehetne vinni az M43-asra. Ezen kívül szó van a Maros-hídról Kiszombor és Makó között. Kiderült az is, hogy egy új szegedi Tisza-híd előkészülete is folyik. Ennek az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel az ide tervezett gazdasági fejlesztésekről. Végezetül kitért a mohácsi új Duna-hídra is, amelynek a kivitelezését már elrendelte.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook/Lázár János
