Lássuk, mire költi Brüsszel a hazánknak járó támogatásokat
Nem lehet panaszuk a hazai Soros-szervezeteknek. Míg Magyarország továbbra is várja a nekünk járó helyreállítási alapot, ők bőven kapnak támogatást Brüsszeltől. Jut pénz az ügyvédek érzékenyítésére emberi jogi kérdésekben és iskolai LMBTQ-kampányokra is. A tanárok béremelésére szánt forrásokat azonban mondvacsinált okok miatt visszatartják. Ez a helyzet azután alakult ki, miután a Soros-hálózat bejelentette, hogy lejjebb csavarja tevékenységét Európában, és ezután Brüsszelre hárul bizonyos projektek finanszírozása.
Az idei év augusztusában jelentős felfordulást okozott Soros György fiának, Soros Alexnek a bejelentése, miszerint az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul Európából, hogy főként az amerikai politikára és Ázsiára összpontosítson. A bejelentést azóta árnyalták Sorosék, mondván, hogy számos magyarországi projektjüket nem érinti a bejelentés – írja a Magyar Nemzet.
Bár még mindig nem látni tisztán, hogy pontosan hogyan érinti a hazai balliberális körökhöz és pártokhoz kötődő civil szervezeteket az átszervezés, Sorosék is utaltak arra, hogy számos projektet ezután az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság (EB) finanszíroz tovább. A 2021–2027 közötti uniós pénzügyi ciklusban eddig is komoly mennyiségű forrást osztott ki az EU a hazai nem kormányzati szervezetek (NGO) között az úgynevezett Közös Értékeink Program (CERV) keretében. De mely szervezetek és milyen további projektek kapcsán számíthatnak még támogatásra a balliberális NGO-k?
A Sorosék által korábban is finanszírozott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 26,5 millió forintot nyert el egy – a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen vitt – projektre, amely az Európai Unió Alapjogi Chartáját ajánlaná a jogásztársadalom figyelmébe a magyarországi emberi jogi perekben. Várhatóan az Európai Bizottság kedvezményezettje lesz a Transparency International Magyarország is, amely szintén jelentős mennyiségű adományt kapott Soroséktól. A szervezet olyan kiemelkedően „fontos” témák feldolgozásában segíti a közvéleményt, mint például „transznemű volt-e Jézus?” – derült ki a tavalyi Sziget Fesztiválon.
Miközben a hazai ellenzék mindinkább igyekszik ellehetetleníteni az uniós források érkezését hazánkba, a balliberális civil szervezetek sem maradtak tétlenek ezen a területen. Egyikük a már korábban is említett Magyar Helsinki Bizottság, amely 2016 és 2021 között csillagászati összeget, több mint 2 millió dollárt kapott Soros György és Soros Alex alapítványaitól. A Helsinki nemrég büszkén hirdette is az uniós források visszatartásában játszott szerepét.
Magyarország EU-s pénzektől való elvágásában a már említett Transparency International Magyarország is részt vett: 12 millió forintot kaptak Soroséktól 2021-ben arra, hogy monitorozzák a támogatások felhasználását. A lényeg az volt, hogy a pályázatok vizsgálata során olyan anomáliákat találjanak, amelyekre hivatkozva később meg lehet akadályozni, hogy a kormány a továbbiakban is kaphasson ilyen kifizetéseket.
Hasonlóan sikeres lehet a jövőben az Európai Bizottságnál a K-Monitor, amely jelentős mennyiségű pénzt kapott a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület az Átlátszó.hu alapítványával partnerségben tudott nyerni az Európai Bizottság által meghirdetett Közös Értékeink Program első körében. A gödi szervezet arról ismert, hogy megpróbálta megfúrni a helyi Samsung-gyár megépítését, amely a város legjelentősebb beruházása és komoly lehetőségeket kínál a térségbelieknek. Tekintve, hogy a hasonló projektekre nagy az igény Európa szinte minden országában, felmerül a kérdés, hogy a civilnek mondott gödi szervezet vajon kinek az érdekeit képviseli? Érdemes megemlíteni, hogy az Átlátszó jelentős mennyiségű Soros-támogatásban részesült az elmúlt években.
Az idegen gazdasági érdekek kiszolgálói közé tartozik az Együtt Debrecenért Egyesület és a Debreciner.hu baloldali portál is, amely nyíltan vállalja, hogy a nyitott társadalom eszméje által uralt közéletet szeretnének. Ezért természetesen pénzt is kaptak a Soros-alapítványoktól. Mindemellett rendszeresen ágálnak a CATL akkumulátorgyár-beruházás ellen és lelkesen számolnak be a kormányellenes civilek és pártok tevékenységéről.
Az EU várhatóan a 2030-as években kivezeti a belső égésű motorral rendelkező gépjárműveket, így az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú iparág lesz. A hasonló beruházásokért is nagy verseny folyik az államok között az unióban.
Eddigi tevékenységük és a Sorostól kapott temérdek mennyiségű pénz miatt érdemes megemlíteni a Civil Kollégium Alapítványt (CKA) is, amely minden bizonnyal sikerrel fog pályázni az EB által nyújtott támogatásokra. Egyik jelentős projektjük a Helyi Demokrácia Műhely, amely az önkormányzati szereplőket és a civil szervezeteket hozza össze bizonyos ügyek mentén. A résztvevők között nagy számban találhatunk a balliberális oldalhoz köthető civil szervezeteket, például a C8 névre hallgató tömörülést, amelynek jelöltje, Pikó András vezeti a VIII. kerületi önkormányzatot a balliberális pártokkal karöltve. A CKA részt vett számos baloldalhoz köthető civil szervezet létrehozásában, megalapításában is.
Brüsszeltől mindig jelentős támogatást várhatnak azok a szervezetek, amelyek elősegítik a tömeges bevándorlást. Ilyen például a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, amelyet Soros György alapítványa már 2016-ban támogatott. A szervezet már 2015-ben is aktív volt, akkor 21 ezer dollárnyi pénzt kaptak a tranzitzónákban felállítani kívánt információs pontok üzemeltetésére. Az EB pályázatain is jó eséllyel indulhatnak. A Magyar Helsinki Bizottság szintén számtalanszor bizonyította bevándorláspárti álláspontját: még évekkel a bevándorlási válság után, 2021-ben is a menedékjogi rendszert bírálták, de felszólaltak egy afgán migráns kitoloncolása ellen is.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Képernyőkép
