Nagy Ervin: a választópolgárok többsége bízik a kormány válságkezelésében, miközben nem hisz az ellenzék ígéreteiben
Mi az oka annak, hogy bármi is történjék, a baloldal egyszerűen képtelen politikailag profitálni az eseményekből? – teszi fel a kérdést Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője legújabb cikkében. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt, miközben a kormánypártok erősödve jöttek ki a háború okozta inflációs válságból.
Lehet itt világjárvány, háború, gazdasági nehézségek... a számok semmit nem változnak – írja Nagy Ervin.
A kormánypártok népszerűsége továbbra is kiemelkedik a mezőnyből. Sem a háború okozta infláció, sem pedig a kormányellenes akcióvá szélesedett úgynevezett pedagógussztrájkok nem változtattak negatív módon a megítélésükön. A Demokratikus Koalíció – habár népszerűségének növekedése megtorpant – továbbra is dominálja a baloldalt, míg a Momentum hátránya behozhatatlannak tűnik. A kispártok, a Jobbik, az LMP és az MSZP helyzete jelenleg kilátástalan: amennyiben nem tudják magukat markánsan megkülönböztetni, illetve tovább mélyül szervezeti válságuk, úgy szeptemberben nem lesz esélyük az erősödésre.
De miért nem tudott profitálni a gazdasági nehézségekből és az inflációból az ellenzék?
A XXI. Század Intézet elemzője négy pontot jelöl meg okként:
- az ellenzék gyengesége és a megújulás elmaradása, azaz a baloldal cselekvőképességében nem hisznek a választópolgárok,
- az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom erős, így az állampolgárok többsége úgy gondolja, hogy a kormány képes megoldani a problémákat,
- a jobboldal másfél évtizedes intellektuális és közösségépítési előnye, amely stabilitást és kormányzóképességet biztosít – szemben az elaprózódott baloldallal,
- a Fidesz szavazóbázisát meghaladó nemzeti blokk (Békés Márton) fenntartása, ami olyan ügyek mentén szélesedett ki, mint a bevándorlásellenesség, békepártiság és a gyermekvédelmi törvény.
Ezek mellett a rendszerváltoztatás óta legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány és kudarcos botránypolitika is tovább rontja az ellenzéki szereplők hitelét.
A baloldali pártok továbbra is a saját válságukkal, nem az ország problémáival vannak elfoglalva, így a gazdasági dekonjunktúra és a háború okozta infláció ellenére nem tudtak erősödni. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az ország lassan túl van a válságon, a nyugdíjak megőrizték értéküket, a családi jóléti intézkedések és a rezsitámogatás igazságos formája megmaradt, miközben a foglalkoztatottság továbbra is rekordmagas szinten van. Mivel az inflációs adatok gyorsan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel várhatóan tovább fog szűkülni a mozgástere – zárja gondolatait az elemző.
A legújabb közvélemény-kutatások középértéke szerint a Fidesz 44, a DK 18, a Momentum 9, a Mi Hazánk Mozgalom 6, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szintén 6 százalékot érne el; az LMP, a Jobbik és az MSZP viszont egyaránt csak a küszöb alatt, 3 százalékon áll a biztos pártválasztok körében. A Párbeszéd – egyes kutatások szerint – mérhetetlen, gyakorlatilag médiapártként működik, amelynek mondanivalója a botránypolitizálásban fullad ki.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
