Pesti Srácok

Radikálisan csökkent, de még mindig rekorder a magyar infláció

Radikálisan csökkent, de még mindig rekorder a magyar infláció

2023 utolsó hónapjára 8, de még akár 7%-ra lassulhat a magyar éves infláció a júniusi 20,1%-ról, ami elősegíti a gazdaság fellendülését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az egyik legnagyobb brit hírügynökségnek, a Reutersnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére az Eurostat adatai alapján augusztusban így is mi voltunk a rekorderek a 14,2 százalékos inflációval, ami uniós átlagban 5,9 százalék volt. Ennek ellenére nincs szükség egyelőre a pénzügyminiszter szerint további intézkedésre ahhoz, hogy megfékezzék a költségvetési hiányt. Nagyobb gazdasági növekedésre viszont már csak jövőre számítanak.

Magyarország kormánya kétségkívül az Európai Unió legmagasabb inflációjával küszködik. A rekordmagas infláció megmutatkozik a megélhetési költségek megszorításával, amely erodálta a háztartások vásárlóerejét is, és fékezte a fogyasztást. Az infláció az Európai Unióban az Eurostat augusztusi adatai alapján átlagosan 5,9 százalék volt, amíg nálunk 14,2. Kétszámjegyű volt még az infláció a cseheknél (10,1%), a harmadik legmagasabb éves rátát Szlovákia mutatta fel (9,6%). Utánuk a lengyelek 9,5%-kal, majd a románok 9,3%-kal következtek.

Már novemberben fellélegezhetünk?

PestiSracok facebook image

Ennek ellenére, ha szerencsénk van, novemberben 10 százalék alatt lesz az infláció. A pénzromlás visszaszorítása Varga Mihály szerint kulcsfontosságú szereppel bír az államháztartási hiány megfékezésében, aminek következtében megemelkedtek az energiatámogatások, illetve a nyugdíj- és az adósságszolgálat költségei is. Ennek következtében a cash-flow alapú rés a cél mintegy 85%-ára emelkedett június végére.

– nyilatkozta a lapnak a pénzügyminiszter.

Jövőre várható nagyobb gazdasági növekedés

A gazdasági növekedésről Varga Mihály úgy vélekedett, hogy kormány az idén mindössze 1,5%-os gazdasági növekedésre számít, a jövő évvel kapcsolatban viszont már optimistábbak a szakértők is: 2024-re ezt az értéket már 4%-ra becsülik. A gazdasági szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas infláció miatt csökkent a vásárlások mennyisége, ami kevesebb adóbevételt eredményez. Ennek eredményeképpen a költségvetési hiány könnyen meghaladhatja a tervezett határt, hacsak a kormány nem tesz további lépéseket a kiadások visszafogása érdekében. A bevatakozást ennek ellenére Varga még korainak gondolja, de szeptemberben felülvizsgálatot tesznek, és ha szükségesnek látják, cselekednek.

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány ragaszkodik a 2024-re tervezett 2,9%-os hiánycélhoz.

Módosítják a jegybanktörvényt

A pénzügyminiszter ugyanakkor beszélt arról is, hogy 2024 januárjától a kormány módosítani fogja a jegybanktörvényt, hogy ne kelljen a bank veszteségeit a költségvetésből finanszírozni. A tervezett változtatásokról a kormány hamarosan tárgyalásokat folytat az Európai Központi Bankkal.

Kulcsfontosságú a forintárfolyam stabilizálása

Az elmúlt évek során a mennyiségi lazítás jelentős nyereségeket hozott a jegybankoknak, azonban a közelmúltban számos központi intézet, köztük az MNB is veszteségekről számolt be a kamatlábak emelkedésének hatására. Az MNB októberben például 18%-os sürgősségi betétet kellett kihelyeznie, ami az EU-ban a legmagasabb érték. Mindeközben a forint értéke a gyengülő irányba mozdult. Azóta a bank 16%-ra csökkentette a kamatlábat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lazítás fokozatosan történik. Varga szerint a stabil forint kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági szereplők előre tudjanak tervezni.

– mondta. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban pedig Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy megérkeznek helyreállítási és a kohéziós források. Mint fogalmazott:

Forrás: Magyar Hírlap, Portfolio; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)