Pesti Srácok

Újra beindult a turizmus: vírushelyzet előtti szint felett a cseh, lengyel és román beutazás

Újra beindult a turizmus: vírushelyzet előtti szint felett a cseh, lengyel és román beutazás

Látványosan bővült a TOP3 közeli küldőország beutazása idén július végéig. Mind a bázisévnek számító 2019-hez, mind pedig 2022-höz viszonyítva több vendég kereste fel hazánkat. A tavalyi azonos időszakhoz képest Lengyelországból 31%-kal, Csehországból 25%-kal, Romániából 23%-kal többen látogattak Magyarországra, de Románia esetében még a 2019-es rekordév adatait is több mint 10%-kal szárnyalták túl az idei vendégforgalmi adatok. Mindhárom ország turistáiban közös, hogy keresik a vidéki turisztikai attrakciókat, szívesen szállnak meg vidéki településeken, ahol a szállodákon kívül előnyben részesítik a magánszálláshelyeket is – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség portálunknak is megküldött közleményében.

Az MTÜ közleményében kiemeli: a lengyel, cseh és román turisták elsősorban a kulturális látnivalók, a gasztronómia, a fürdők, valamint az aktív turisztikai lehetőségek miatt választják hazánkat. A fiatalabbak elsősorban Budapestre, míg az idősebb generáció tagjai inkább vidékre utaznak nagyobb számban. A cseh beutazók vendégéjszakáik 23%-át foglalják le fővárosi, 77%-át vidéki szálláshelyeken; a lengyeleknél ez az arány 35 és 65%, míg a román turisták 38%-a száll meg Budapesten, 62%-uk pedig a vidéki Magyarországon.

A vidékre utazó csehek több mint negyede a Bük–Sárvár turisztikai térséget célozta, a román vendégek főként Debrecen és térségét, valamint Gyula és térségét keresték fel szívesen, de a 44 év alattiak körében népszerű volt Hajdúszoboszló és Szeged is. Debrecen és térsége volt a kedvelt úti célja a lengyel turistáknak is. Közülük a 35‒44, illetve 45‒54 éves korosztály a főváros és Debrecen mellett szívesen kereste fel Hajdúszoboszlót és Egert is, valamint körükben volt a legmagasabb a gyerekekkel érkező családok aránya is – áll a közleményben.

Az MTÜ szerint míg a cseh és román turisták elsősorban a szállodákat preferálják − a Csehországból és Romániából érkezőknek is több mint fele foglalt hotelszobát −, a lengyelek szívesebben választják a magán- és egyéb szálláshelyeket. A Lengyelországból érkező foglalások 39%-a szólt ebbe a szegmensbe, míg szállásfoglalásaik mindössze harmadát regisztrálták hotelek. Érdemes kiemelni, hogy a lengyel turisták kedvelik leginkább a kempingeket: foglalásaik 18%-a ide érkezett. Ugyanakkor számos cseh és román vendéget is köszönthettek a hazai magánszálláshely-üzemeltetők, hiszen a Csehországból érkező foglalások 23%-át, a Romániából érkezők 31%-át ők regisztrálhatták.

PestiSracok facebook image

Idén júliusig még a 2019-es rekordév azonos időszakához képest is 18%-kal több, összesen 294 ezer vendég érkezett Romániából, 7%-kal többen, mintegy 255 ezren Csehországból és 5%-kal többen, közel 265 ezren Lengyelországból. A vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma hasonló arányban emelkedett, és meghaladta a 2 milliót. Mindezek eredményeként a hazai turizmusban tekintélyes volument képviselő TOP3 közeli küldőpiac jelentős bevételt eredményez a hazai szálláshelyeken – állapítják meg.

Fotó: MTVA/Bizományosi/Branstetter Sándor

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)