Pesti Srácok

Az EU álláspontja szerint holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat

Az EU álláspontja szerint holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat

Aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád–Pristina párbeszéd péntek hajnalban befejeződött ülését követően.

Josep Borrell a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélést követően kiadott közleményében kijelentette: a megbeszélés ismét megmutatta, hogy a kialakult helyzet javítását szolgáló egyetlen előre vezető út a párbeszéd folytatása, és bizonyította, hogy az érintett országok európai útja megköveteli a kapcsolatok normalizálását. Elmondta: a folyamat előrehaladását segítené az észak-koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a felek éljenek az önkormányzati szövetség létrehozásáról szóló új európai, komoly és kiegyensúlyozott javaslat lehetőségével. Szavai szerint ez nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és segíthet elkerülni egy esetleges újabb erőszakhullámot.

– fogalmazott Borrell. Hozzátette: az unió megköveteli, hogy mindkét fél őszintén vegyen részt a folyamatban, törekedjen a párbeszédre, ugyanis – mint kiemelte – csak így haladhatnak előre az európai úton.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!