Pesti Srácok

Megkezdődött az EU-csúcs, középpontban az izraeli–palesztin konfliktus és az ukrajnai háború

Megkezdődött az EU-csúcs, középpontban az izraeli–palesztin konfliktus és az ukrajnai háború

Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak az izraeli–palesztin konfliktusról, Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint a gazdaságról, az EU hosszútávú költségvetéséről, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: a tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli–palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogyan biztosítható a segélyek hatékony eljuttatása és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférés, továbbá tárgyalni fognak arról is, miként kellene együttműködni a partnerekkel a konfliktus regionális elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Az Európai Tanács tagjai az október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadást követően nyilatkozatot fogadtak el, amelyben meghatározták az EU közös álláspontját, miszerint elítélik a Hamász iszlamista terrorszervezetet és az elkövetett terrortámadást, és elismerik Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Felszólították a Hamászt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes túszt, sürgős humanitárius segítségnyújtásra szólítottak fel, és kijelentették: a partnerekkel együttműködve készek támogatni a gázai polgári lakosságot.

PestiSracok facebook image

A tagállami vezetők áttekintik az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz háború legújabb fejleményeit, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, beleértve a pénzügyi, a katonai és a humanitárius támogatást is. Az EU és tagállamai mostanáig már több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az Európai Tanács tagjai továbbá megbeszélést folytatnak az EU hosszútávú költségvetése, más néven a többéves pénzügyi keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról, figyelemmel az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásokra is. Várhatóan iránymutatást nyújtanak majd a felülvizsgálathoz, többek között a legsürgetőbb igényekről és a jövőbeli prioritások finanszírozásának módjáról. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021–2027-es időszakra vonatkozik, és tartalmazza a zöld és digitális átálláshoz szükséges forrásokat is.

Az uniós vezetők stratégiai megbeszélést fognak tartani a migrációról, az aktuális események fényében pedig külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, többek között a Száhel-övezetben és a Dél-Kaukázusban kialakult helyzettel, valamint a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatokkal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)