Pesti Srácok

Századvég: minden ötödik európai fűtési nehézségekkel küzd

Századvég: minden ötödik európai fűtési nehézségekkel küzd

Az Európai Unió (EU) lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti – összegezte Európa Projekt-kutatásának eredményeit a Századvég.

A honlapjukon pénteken közzétett elemzés szerint az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen nőtt az energiaszegény háztartások aránya, ennek következtében az európaiak ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát. Felidézték, hogy Paolo Gentiloni uniós biztos az európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor azt mondta: az EU gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023 végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat.

A Századvég kutatása ugyanakkor megjegyzi, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének. A Századvég elemzése szerint a piaci energiaárak részleges korrekciója ellenére a magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket, így mivel az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát, az aktív gazdaságpolitikai beavatkozás 2023 után is indokolt. Azt írták: a fűtési nehézséggel küzdők aránya az EU tagállamainak kétharmadában eléri a 20 százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál.

Az Európa Projekt-kutatás szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele számolt be fűtési nehézségekről. Az elemzésben hangsúlyozták, hogy az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek; az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit. A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17–17 százalék) a legalacsonyabb – írták. A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével – olvasható a Századvég kutatási eredményeit elemző összegzésben, amelyben arról is tájékoztattak, hogy november 13-án tartják a Szuverenitás Konferenciát, ahol a kutatás eredményeit is részletesen bemutatják.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)