Visszatérhet a listás választás Budapesten
Az LMP sajtóosztálya szerint "akár támogatnák is" a fővárosi listás választás visszaállítását, ahogyan azt Fodor Gábor felvette. A kérdés azonban még nem eldöntött. A Magyar Nemzet megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a törvényt módosítanák, az abban foglaltakat jövőre akár már alkalmazni is lehetne.
A fővárosi lista kivezetését az LMP anno hevesen ellenezte, ennek visszaállítása így akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében
– nyilatkozta az LMP sajtóosztálya a Magyar Nemzetnek azon kérdésére, hogy támogatnák-e Fodor Gábor felvetését, aki szerint sok problémát megoldana, ha visszaállítanák a tisztán listás választást Budapesten. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója szerint amennyiben a törvényt módosítanák, az abban foglaltakat jövőre akár már alkalmazni is lehetne.
Fodor Gábor a nemrég megjelent véleménycikkében felvetette, hogy állítsák vissza a tisztán listás választást a Fővárosi Közgyűlés esetében. Fodor szerint ez a megoldás arra is alkalmas lenne, hogy tisztázza a politikai erőviszonyokat. Ha tisztán listán választanák meg a Fővárosi Közgyűlés tagjait a volt képviselő szerint, akkor megszűnne az a helyzet, amelyet úgy jellemez, hogy a kerületi polgármesterek dominanciája érvényesül a testületben, emiatt a fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben.
A kérdést egyébként a Magyar Nemzet az LMP mellett a többi ellenzéki pártnak is feltette, de mások egyelőre nem válaszoltak az ügyben. Fodor Gábor bejelentését követően azonban több párt állást foglalt a kérdésben. A Momentum gondolatkísérletnek, tét és következmények nélküli eszmefuttatásnak tartja Fodor Gábor felvetését. A Párbeszéd szerint pedig a budapestiek nem választási trükközést, hanem ennek a Budapest-párti zöldpolitikának a folytatását várják.
Kiindulópontként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényt kellene módosítani, amennyiben arról döntene az Országgyűlés, hogy – Fodor Gábor javaslatának megfelelően – a Fővárosi Közgyűlés tagjait listás rendszerben válasszák meg
− nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász. A Századvég jogi tanácsadója ismertette: jelenleg a jogszabály értelmében, a Fővárosi Közgyűlés egy tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, illetve kilenc tagja a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A szakértő szerint fontos, hogy a kellő felkészülési idő a jogbiztonság része, a jogbiztonság pedig alapelv a törvényalkotás során egy jogállamban. Kifejtette: a jelenleg hatályos törvényt 2010. június 14-én hirdették ki, és kimondja, hogy a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010. évi általános választása során kell először alkalmazni.
A választást október 3-án tartották. A 3,5 hónapot a jogalkotó, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is elegendő időnek ítélte ahhoz, hogy az emberek felkészülhessenek az új normából, megismerhessék annak tartalmát a rájuk vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel együtt
– mondta. Lomnici Zoltán megállapította: amennyiben a törvényt módosítanák, úgy azt a jövő évi önkormányzati választáson, ami 2024. június 9-én lesz, már alkalmazni lehetne.
A baloldal kritikája pedig nem lenne hiteles, hiszen 1994-ben éppen az akkor kétharmados többséggel felálló Horn-kormány írta felül a ’89-es kerekasztal-megállapodásokat azzal, hogy választási győzelme után hónapokkal megváltoztatta az önkormányzati választások menetét, a polgári ellenzék tiltakozása dacára 1994. szeptember 30-án, alig két hónappal a december 11-i önkormányzati választások előtt kormánypárti többséggel elfogadták az önkormányzati törvénycsomagot
− mondta.
Az alkotmányjogász elárulta: a jelenlegi rendszer a stabilitásnak, illetve ezáltal a nagyobb pártoknak, pártszövetségek jelöltjeinek kedvez. Olyan jelöltek kerülhetnek be a Fővárosi Közgyűlésbe, akik mögött jelentős fővárosi támogatottság van. Az egyszerű listás rendszerben elég lenne bő három százalékot elérni a választáson ahhoz, hogy a jelölt a közgyűlés tagjává váljon (100/33=3,33), ami jóval a parlamenti küszöb alatt van (öt százalék). Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított, és ezen a listán az adott jelölő szervezet főpolgármester-jelöltje, illetve polgármesterjelöltjei szerepelnek. Mint mondta: a Fővárosi Közgyűlés tagjai tehát kerületi választások útján jutnak mandátumhoz. 2014-ig – a rendszerváltás óta folyamatosan – listás választáson választották meg a budapestiek a közgyűlés tagjait. Lomnici Zoltán hozzátette: ez a szisztéma kiállta az idők próbáját, de a jogalkotó még dönthet a változtatás mellett bizonyos okokból.
Például a mostani voksolási rendszer (fővárosi szisztéma) problémás pontjaként említhető, hogy a kerületek lakosságszáma eltérő, ami aránytalansághoz vezet. Például a XI. kerület 143 ezer állandó lakossal, míg a XXIII. kerület 21 ezer állandó lakossal rendelkezett 2011-ben
– zárta gondolatait a szakértő.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
