Pesti Srácok

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki Osztie Zoltánt, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosát és a Szociális Testvérek Társaságát pénteken, Budapesten. A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban.

Osztie Zoltán "több mint négy évtizedes hűséges és odaadó lelkipásztori tevékenységéért, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián és a közéletben végzett nemzetmegtartó, közösségteremtő, közösségépítő és keresztény ifjúságnevelő szolgálatáért, valamint Mindszenty József bíboros szellemi örökségének méltó ápolásáért" részesült a díjban. A Szociális Testvérek Társasága alapítása centenáriumi évében "a társadalomban, az egyházban és a közéletben végzett, elkötelezett, rendíthetetlen lélek- és embermentő szolgálatáért, valamint Slachta Margit alapító, Salkaházi Sára vértanú szellemiségének és Mindszenty József bíboros örökségének őrzőjeként végzett, fáradhatatlan nemzetmentő, kereszténységet védelmező szolgálatáért" kapta a díjat. Az elismerést Németh Emma, a Szociális Testvérek Társasága magyarországi elöljárója vette át.

Lezsák Sándor Osztie Zoltán életútját felidézve elmondta: 1981-ben szentelték pappá Esztergomban, első plébánosi megbízatását 1986-tól 1990-ig a Szigetközben, Ásványrárón töltötte be, 1990-ben plébános-helyettes lett a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián, majd 1992 és 2000 között a józsefvárosi Rezső téri Magyarok Nagyasszonya Plébánián szolgált. Kiemelte, hogy az egykori két, majd három káplános templomban Osztie atya egyedül látta el feladatát: az itt lakók lelki gondozása mellett nagyon sok munkával járt, hogy a plébánia területén három kórház is volt, sok-sok lelki vigaszt és megnyugvást igénylő beteggel. Lezsák Sándor kitért arra is: 1990-ben az első szabadon választott kormány céljának tekintette az 1947 után államosított egyházi vagyonok részleges visszaszolgáltatását, azonban ennek megvalósítása éles politikai vitákat váltott ki, a keresztény egyházak elleni megmozdulásokat és olykor tettlegességig elfajuló rombolásokat eredményezve.

PestiSracok facebook image

-tette hozzá. Lezsák Sándor szerint Osztie Zoltán atya "közéleti fellépéseiben jól el tudta választani az egyházi érdekek és elvek képviseletét a napi pártpolitikai szerepektől, szerepléstől", ez az érzéke tette őt sokak szemében alkalmassá arra, hogy 1997-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke legyen. Lezsák Sándor elmondta: Osztie Zoltán 2001-ben tért vissza a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániára, és óriási erőfeszítéssel elérte, hogy a - Március 15. téren álló - templom belülről is megújuljon, a régészeti kutatómunka révén így napvilágra került egy 1300-as évekből származó Szűz Mária-freskó. Hozzátette: az atya zarándokhellyé kívánta tenni a templomot, és ezt sikerrel meg is valósította, kezdeményezésére visszakerült Muranóból eredeti nyughelyére Szent Gellért ereklyéje.

Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja a Szociális Testvérek Társaságát méltatva arról beszélt: a közösséget száz évvel ezelőtt, 1923-ban alapította Slachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő és a társaság azóta szolgál és utat mutat a magyar társadalomban és az egyházban, gyermek-, nő- és családvédelmi feladatokat ellátva, karitatív, szociális, egészségügyi és kulturális szolgálatot végezve. Felidézte: az első huszonöt évben az elmélyülés, megerősödés mellett a közéleti aktivitás volt jellemző, majd jöttek a megpróbáltatások, az elhallgattatás, a kommunista diktatúra nehéz évtizedei, később pedig a rendszerváltás utáni évtizedek, amikor az új idők, új korok kihívásainak kellett megfelelni.

-hangsúlyozta Soós Viktor Attila, kiemelve, hogy az alapítás századik évfordulója alkalmából Ferenc pápa fogadta a társaság elöljáróit.

A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)