Pesti Srácok

Elképesztő siker a magyar családpolitikában – Folyamatosan csökken a házasságon kívül született gyermekek száma

Elképesztő siker a magyar családpolitikában – Folyamatosan csökken a házasságon kívül született gyermekek száma

A kormány családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően nemcsak a születésszámok növekedtek, de a családalapítási szándék is kiugróan magas térségünkben. A csoknak és a hasonló támogatásoknak köszönhetően emelkedett a házasságban és csökkent a házasságon kívül született gyermekek száma.

Amint arra a Magyar Nemzet cikkében emlékeztetnek, a múlt szerdai Kormányinfón Csák János kulturális és innovációs miniszter jelentette be, hogy a falusi csok megmarad, az ötezer fő feletti településeken pedig új konstrukciót vezetnek be CSOK Plusz néven. A hitel összege gyerekszámtól függően 15 millió, 30 millió, illetve 50 millió forint lesz, háromszázalékos kedvezményes kamat mellett. Az első közös otthon megvételekor elegendő tízszázalékos önrész. A hitel futamideje 10–25 évig terjed. A kölcsönt az édesanyák 41 éves korukig vehetik fel, de kétéves átmeneti időszakban azok az idősebb nők is élhetnek vele, akik igazoltan 12 hetes áldott állapotban vannak.

Folyamatosan zuhan 2014 óta Magyarországon a házasságon kívüli születéseknek az aránya. Elértük 2021-re a mindig is alacsony mutatóval rendelkező Lengyelország szintjét, míg a visegrádi négyes többi tagjánál sajnos növekedés figyelhető meg ebben a tekintetben. A fiatal házasok gyermekvállalásához nagyban hozzá fog járulni az újonnan megreformált CSOK Plusz, ami gyermekenként tízmillió forint visszafizetése alól mentesíti őket – írta Facebook-bejegyzésében Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

PestiSracok facebook image

Forrás: Facebook, Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kovács Anikó

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!