Pesti Srácok

Ezek az országok támogatják az Európai Egyesült Államok ötletét

Ezek az országok támogatják az Európai Egyesült Államok ötletét

Az Európai Unió területén élő állampolgárok között lényegesen többen vannak azok, akik a szuverén tagállamok közösségének fenntartását kívánják a kontinensen – derült ki a Századvég Európa-projekt kutatásából, amelyet számos államban folytattak le.

A Századvég Európa-projekt kutatása szerint az EU területén élő állampolgárok között lényegesen többen vannak azok, akik a szuverén tagállamok közösségének fenntartását kívánják a kontinensen. Mint írják, az európai politikai térben időről időre felmerül a jelenleginél jóval szorosabb integráció, a nemzetállamokat háttérbe szorító „Európai Egyesült Államok” megvalósításának gondolata. E javaslat „tesztjeként” fogható fel annak feltérképezése, hogy az egyes tagországok polgárai a globalista vagy szuverenista álláspontot támogatják-e az Európai Unió és a nemzetállamok egymás közti viszonyában. Az Európa-projekt nemzetközi közvélemény-kutatás adatai szerint azonban a 27-ből 22 tagállam közvéleménye helyezkedett a szuverenista álláspontra, vagyis ezekben az országokban magasabb azoknak a számaránya, akik a tagországoknak biztosítanának több hatalmat az EU felett, mint azon megkérdezetteknek, akik az EU-nak juttatnának több hatáskört a nemzetállamok felett.

Az európai együttműködés iránti elkötelezettséget jelzi, hogy az uniós megkérdezettek többsége (53 százaléka) kedvező véleményt fogalmazott meg az Európai Unióról, és mindössze 28 százalékuk vélekedett negatívan róla. E kedvező képet azonban számos tényező árnyalja. Az elemzők fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy krízishelyzetben (így egyebek mellett háborús fenyegetettség esetén) a polgárok a biztonságot keresve előszeretettel fordulnak a nagyobb egységekhez, közösségekhez. Az Európai Unió lakossági megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagországok között: Magyarország, Ausztria, Csehország és Görögország a legkevésbé elégedett tagállamok közé tartozik – olvasható a kutatásban.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!