Kelemen Hunor: a szórványban a legfontosabb akarni a célt, minden nap tenni a közösségért
A szórványban a legfontosabb akarni elérni a megálmodott célt, és cselekedni, minden nap tenni valamit azért, hogy a közösséget építsük, erősítsük – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton, Nagybányán. Az RMDSZ elnöke a magyar szórvány napja alkalmából köszöntötte az erdélyi szórványmegyék képviselőit. Hangsúlyozta: ez az ünnep a tervezésről szól azokban a magyar közösségekben, ahol a legnagyobb az asszimilációs nyomás, legérezhetőbb a fogyás. Kelemen Hunor rámutatott: a legutóbbi romániai népszámlálási adatok viszonylag pontos képet adnak a szórványközösségekről, így ezekből kell kiindulni.
Óriási feladat, óriási kihívás minden egyes közösség számára, hogy úgy tervezzen, hogy ezekben a közösségekben legyen továbbra is magyar élet. Legyen továbbra is akarat magyarként megmaradni
– mondta. Leszögezte: nem szabad elkeseredni, nem szabad siránkozni, hanem előre kell tekinteni.
Amikor több mint egymillió emberről beszélünk, akkor nekünk azt kell mondani, hogy ez egy erős közösség, ez egy értékmentő közösség. És ez egy olyan közösség, amely képes jövőt építeni, jövőt teremteni, és nem a menekülés útjait keresi
– hangoztatta. Példaként a házigazda Nagybányát említette, ahol sok építkezés történt, és a város magyar iskolája, a Németh László gimnázium fennállásának 25. évfordulóját ünnepli.
Pár hónapja a nagybányai festőiskola alapítójának is sikerült szobrot állítani
– idézte fel. Kitért az anyanyelvű oktatás fontosságára, az ennek fenntartására indított programokra, mint a délutáni oktatási vagy az iskolabuszprogram, amelyeknek érezni a jótékony hatását. Hangsúlyozta: a cél, hogy ne legyen olyan közösség, ahol a szülő nem taníthatja magyarul a gyerekét, és még sok a tennivaló.
A szórvány továbbra is számíthat az RMDSZ-re, ahogy a szövetség is számít a szórványra
– összegzett. Kelemen Hunor a 2024-es választási év kihívásairól is beszélt, és kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyre, amelyet szerinte komolyan kell venni, mivel az "ostoba kormányzati döntések" tovább növelhetik a többi román párt által szélsőségesnek tartott politikai alakulat népszerűségét.
Nem szeretünk ilyen erős szavakat használni, de ki kell mondanunk: az AUR az ellenségünk. Ők táncoltak a dédapáink sírjain Úzvölgyében, ők indítottak több száz pert az önkormányzataink ellen a magyar zászló, a székely zászló, az anyanyelvhasználat, a kétnyelvű feliratok ellen
– fogalmazott. Aláhúzta: az AUR az 1930-as évek legionárius politikáját vallja, miszerint "a kisebbségeket el kell tüntetni", és "az első célpont" a magyar közösség.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében felidézte: a magyar szórványközösségek és tömb viszonya kapcsán sokszor használt "egy test, több testrész" hasonlat egyszerre jelenti az egységet és az egységen belüli másságot.
Azt gondolom, hogy számunkra az egységen belüli másság helyett az egységen belüli azonosság a fontos
– mondta. Hozzátette: ebben a megközelítésben "minden magyar egy vörös vértest valahol a szív és a hajszálelemek között". Hangsúlyozta: a magyar szórvány napja a számvetés és a tervezés ideje. Emlékeztetett, hogy a szórványbeli magyar iskolák feladatai nemcsak oktatási jellegűek: a nevelésre, az identitás megőrzésére, erősítésére, a helyi, nemzeti kultúra átadására is vonatkoznak. Az ezt támogató programokról szólva elmondta: nem csupán értelme, eredménye is van a közös munkának, és ezt a továbbiakban is minden eszközzel támogatni kell.
Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy "a lehető legpozitívabban" álljanak hozzá a szórványközösségek problémáihoz, hívják őket "kisebb, de erős, valamint segítséget elfogadó színes közösségeknek". Hangsúlyozta: ezek akkor lesznek sikeresek, ha a nehézségek helyett a lehetőségeket látják bennük. A rendezvényen a 2024-es évre vonatkozó szórványcselekvési tervekről tartanak panelbeszélgetést, és a szórványban tevékenykedő közösségi vezetők a már működő jó gyakorlatokat is bemutatják. Az RMDSZ 2011-ben, nagyváradi kongresszusán jelölte ki november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé. Az Országgyűlés 2015-ben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
