Pesti Srácok

Kilenc éve nem tanultak ilyen sokan a felsőoktatásban

Kilenc éve nem tanultak ilyen sokan a felsőoktatásban

Lezárult az őszi hallgatói statisztikai adatgyűjtés, 2014 óta az idén a legmagasabb a hallgatói létszám a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal felsőoktatási információs rendszerének legfrissebb adatai szerint. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest - olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak is megküldött közleményében.

A minisztérium közlése szerint összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Míg 2010-ben a hallgatók 70 százaléka jutott be államilag finanszírozott helyre, addig ma ez az arány közel 80 százalék, ami Európában is kimagasló, világszintű kitekintésben pedig kifejezetten ritka. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön – ismertette az adatokat és a célokat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.

A napokban zárult az Oktatási Hivatal statisztikai adatgyűjtése, amely az október 15-i állapot szerint mutatja a felsőoktatásban tanulók létszámát. A legfrissebb adatok alapján több mint 310 ezer hallgató (310 414 fő) tanul aktív státuszban az idei tanévben magyar egyetemeken és főiskolákon, amely kilenc éves rekordot jelent. A létszámnövekedés mögött az áll, hogy az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban. Az új rendszer sikerét a 2023-as felvételi számok is határozottan alátámasztják. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma. Mindemellett a felvételi pontszámok középértéke 6 ponttal emelkedett, azaz értékesebb pontokkal lehetett bekerülni magyar egyetemekre, főiskolákra. Idén összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Mindez azt jelenti, hogy az állam átlagosan fejenként hatmillió forintot biztosít a tanulmányaikra, a teljes képzési időre vetítve.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: a sikerekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott. Ennek eredményeképpen egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben, szoros együttműködésben a térségek gazdasági szereplőivel. A továbbtanulásban rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel, és nemcsak a fiatal jelentkezők száma nő, hanem a munka mellett végezhető kurzusok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.