Pesti Srácok

Kilenc éve nem tanultak ilyen sokan a felsőoktatásban

Kilenc éve nem tanultak ilyen sokan a felsőoktatásban

Lezárult az őszi hallgatói statisztikai adatgyűjtés, 2014 óta az idén a legmagasabb a hallgatói létszám a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal felsőoktatási információs rendszerének legfrissebb adatai szerint. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest - olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak is megküldött közleményében.

A minisztérium közlése szerint összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Míg 2010-ben a hallgatók 70 százaléka jutott be államilag finanszírozott helyre, addig ma ez az arány közel 80 százalék, ami Európában is kimagasló, világszintű kitekintésben pedig kifejezetten ritka. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön – ismertette az adatokat és a célokat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.

A napokban zárult az Oktatási Hivatal statisztikai adatgyűjtése, amely az október 15-i állapot szerint mutatja a felsőoktatásban tanulók létszámát. A legfrissebb adatok alapján több mint 310 ezer hallgató (310 414 fő) tanul aktív státuszban az idei tanévben magyar egyetemeken és főiskolákon, amely kilenc éves rekordot jelent. A létszámnövekedés mögött az áll, hogy az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban. Az új rendszer sikerét a 2023-as felvételi számok is határozottan alátámasztják. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma. Mindemellett a felvételi pontszámok középértéke 6 ponttal emelkedett, azaz értékesebb pontokkal lehetett bekerülni magyar egyetemekre, főiskolákra. Idén összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Mindez azt jelenti, hogy az állam átlagosan fejenként hatmillió forintot biztosít a tanulmányaikra, a teljes képzési időre vetítve.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: a sikerekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott. Ennek eredményeképpen egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben, szoros együttműködésben a térségek gazdasági szereplőivel. A továbbtanulásban rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel, és nemcsak a fiatal jelentkezők száma nő, hanem a munka mellett végezhető kurzusok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!