Pesti Srácok

Varga Judit: számunkra Magyarország az első! (Videó)

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről tárgyal az Országgyűlés hétfőn, e heti kétnapos ülésének első napján. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Közel három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, majd a képviselők lefolytatják az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitáját. A beszámoló szerint tavaly az Ukrajnában kitört háború határozta meg az ombudsman feladatait. Az alapvető jogok biztosának hivatala tavaly márciusban két ideiglenes irodát is nyitott az ukrán–magyar határnál, hogy alkotmányos feladatát ellátva érdemi segítséget tudjon nyújtani az Ukrajnából menekülő emberek, családok megsegítésében, jogvédelmének erősítésében.

Kanász-Nagy Máté az LMP szokása szerint természetesen a "zöld energia és klímavédelem" kérdéskörével kezdte napirend előtti felszólalását. A politikus kérdéseire Koncz Zsófia válaszolt, aki kiemelte, hogy a zöld energiának nem csupán a megtermelése, de a tárolása is fontos. Mint mondta, jelenleg a legfontosabb a paksi atomerőmű fejlesztése, hiszen a tervek szerint ennek befejezésével a magyar energiaszektor ellátásának több mint ötven százaléka nukleáris, harminchét százaléka pedig megújuló forrásokra támaszkodhat, így garantálva az energiabiztonságunkat és szuverenitásunkat.

Dömötör Csaba: nem volt még kormány–árnyékkormány egyeztetés

Toroczkai László Aktuális ügyek című felszólalásában a digitalizációs veszélyek mellett kitért a techóriások magyar belügyekbe való beleszólását, itt kitérve többek között portálunk letiltására a Facebookról. De kérdőre vonta a kormányt annak kapcsán, hogy miért nem lép fel szigorúbban az ellenzéki pártok külföldi finanszírozásának kérdésében.

PestiSracok facebook image

Dömötör Csaba viszonválaszában elsősorban arra reagált, hogy Toroczkai László arra utalt felszólalásában, hogy a digitalazáció és a külföldi finanszírozások kérdésében a Fidesz "egy követ fúj" Gyurcsányékkal.

– reagált a vádra Dömötör. A külföldi kampányfinanszírozások kapcsán hozzátette, hogy ebben szinte minden ellenzéki párt érintett. A digitalizáció kérdésében pedig kijelentette, hogy ez nem veszélyezteti a magyar állampolgárok biztonságát, sőt, segít a mindennapi ügyintézésben.

Z. Kárpát visszatérne a régi Jobbikhoz

Z. Kárpát Dániel "Mennyire fontos Önöknek a magyar emberek biztonsága?" című felszólalásában elővette a Jobbik régi narratíváját, ismét fájlalva a migrációt, azonban a jobbikos politikus nem az illegális bevándorlók ellen szólalt fel, hanem a külföldi munkavállalók beengedését kritizálta. Felszólalásában azzal vádolta a kormányt, hogy "filippínó vendégmunkásokkal akarja pótolni" a fogyatkozó magyarságot.

A kormány nevében Rétvári Bence reagált Z. Kárpát kérdésére. Rétvári emlékeztette Z. Kárpátot Gyöngyösi Márton azon kijelentésére, hogy "segíteni kell a bevándorlást és nincs más megoldás, mint menedékjogot adni a szíriai bevándorlóknak". A fideszes politikus hozzátette, hogy a Jobbik elnöke aláírta a migrációs paktumot, és mindenben támogatta az Európai Unió bevándorláspárti politikáját. Rétvári azt is kijelentette, hogy a magyar kormány több százezer magyar számára biztosít foglalkoztatási programot, ezzel elérte, hogy a munkanélküliséget történelmi szinten csökkentse. Hozzátette, hogy a baloldal által gyakran támadott közfoglalkoztatottsági program működik, és a kormány célja továbbra is, hogy segély helyett munkát biztosítson a magyar lakosságnak.

– jelentette ki.

Dömötör Csaba: Ki is árulja el az országot?

Gelencsér Ferenc felszólalásában a szuverenitásvédelmi törvényt támadta, és ismét azzal vádolta a kormányt, hogy Oroszországot szolgálja, valamint számon kérte az uniós források megérkezését.

Dömötör Csaba válaszolt a felvetésekre a kormány nevében, emlékeztetve Gelencsért, hogy a Momentum Brüsszelben rendszeresen "az egyik tagországunkként" hivatkozik Magyarországra. Dömötör ennek kapcsán feltette a kérdést, hogy mégis milyen hovatartozás mentén határozzák meg magukat ennek alapján. A fideszes politikus kitért arra is, hogy miközben a baloldal politikusai itthon folyamatosan számon kérik a kormányon a nekünk kijáró uniós forrásokat, addig Brüsszelben gátolják annak kifezetését, sőt, újabb és újabb feltételekért "kuncsorognak", hogy ezzel gátolják a nekünk járó pénzek kifizetését.

– tette fel a kérdést Dömötör.

Varga Judit: számunkra Magyarország az első!

Varga Judit a Financial Times cikkének idézetével kezdte felszólalását, amelyben azzal indokolták Soros György az év emberévé nyilvánítását, hogy a mágnás "saját külpolitikát folytat". A volt igazságügyi miniszter beszédében kijelentette, hogy ezt a hozzáállást kell megakadályozni, amely azokat díjazza, akik pénzügyi befolyásuk alapján szólnak bele országok belpolitikai ügyeibe. Varga Judit szerint egy ország belpolitikai kérdéseibe csak annak lehet beleszólása, akik a népakarat jegyében, választáson nyerik meg a bizalmat. Varga Judit arra is emlékeztetett, hogy maga Ursula von der Leyen indítványozta azt az uniós jogszabályt, amely gátolná a harmadik országok befolyását az Európai Unió belügyeibe. A képviselő azonban hozzátette, hogy ezen kijelentések ellenére Brüsszelben ebben a kérdésben nem kívánnak semmit tenni, ezért Magyarország magára van utalva abban, hogy megvédje szuverenitását.

– jelentette ki Varga Judit.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)