Pesti Srácok

Magyar Nemzet: több százmilliós kárt okoztak eddig idén a határkerítést megtámadó migránsok

Magyar Nemzet: több százmilliós kárt okoztak eddig idén a határkerítést megtámadó migránsok
Fotó: Máthé Zoltán

A határzárat védő rendőröket és katonákat rendszeresen megtámadják, a kerítést pedig megpróbálják tönkre tenni a hozzánk bejutni akaró migránsok. A hazánkat érő migrációs nyomás óriási, az illegális bevándorlókat és az őket segítő, a tálib titkosszolgálat által irányított afgán embercsempészeket azonban a legkevésbé sem érdekli, hogy már a határkerítés megrongálása is bűncselekménynek számít Magyarországon. A támadásokkal idén eddig több mint háromszázmilliós kárt okoztak a magyar államnak - írja a Magyar Nemzet.

A lap által szemlézett nemzetbiztonsági jelentésből kiderül, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.

Megjegyzendő, hogy a rongálásokkal a migránsok és az embercsempészek óriási károkat okoznak, elég csak abból kiindulni, amit tavaly közölt a BVOP: a 2022-es évet megelőző másfél évben mintegy félmilliárd forintba került a rongálások javítása a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban lapunk újra megkereste a büntetés-végrehajtást, ők elmondták, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2023. január 1. és október 31. közötti időszakban 4073 esetben történt rongálás, az ezekkel okozott kár pedig 323 millió forint volt.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a migránsok egyre agresszívebb fellépése tette indokolttá a rendszer további megerősítését, fejlesztését, amit a rabokkal is végeztetnek. A kormány korábbi döntésének megfelelően ugyanis a magyar–szerb határszakaszon a meglévő kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével erősítették meg. Ezeket pengés kerítéselemmel fedik, míg alsó felüket többsoros NATO-dróttal szerelték fel, így próbálják megakadályozni, hogy létrával másszanak át az illegális határátlépők a kerítésen.

PestiSracok facebook image

2015 óta az illegális határátlépés mellett egyébként már a kerítés megrongálása is bűncselekménynek számít. A törvény szerint aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor az, aki például ezt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ez a cselekmény halált okoz, akkor az illegális migráns vagy embercsempész akár húsz évet is kaphat.

Fontos azt is megemlíteni, hogy még a javítást végző, illetve a határzár megerősítésén dolgozó rabokat is megtámadták már a migránsok. Tavaly augusztusban baltával, botokkal felfegyverkezve jelent meg egy 15-20 főből álló migránscsoport Ásotthalom térségében az ideiglenes biztonsági határzár szerb oldalán, és kövekkel dobolták meg a kerítés megerősítésén dolgozó elítélteket, illetve a büntetés-végrehajtás munkáltatást felügyelő tagjait. A felügyelők a fogvatartottakkal biztonságos távolságba vonultak, személyi sérülés nem történt.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?