Pesti Srácok

Magyar Nemzet: több százmilliós kárt okoztak eddig idén a határkerítést megtámadó migránsok

Magyar Nemzet: több százmilliós kárt okoztak eddig idén a határkerítést megtámadó migránsok
Fotó: Máthé Zoltán

A határzárat védő rendőröket és katonákat rendszeresen megtámadják, a kerítést pedig megpróbálják tönkre tenni a hozzánk bejutni akaró migránsok. A hazánkat érő migrációs nyomás óriási, az illegális bevándorlókat és az őket segítő, a tálib titkosszolgálat által irányított afgán embercsempészeket azonban a legkevésbé sem érdekli, hogy már a határkerítés megrongálása is bűncselekménynek számít Magyarországon. A támadásokkal idén eddig több mint háromszázmilliós kárt okoztak a magyar államnak - írja a Magyar Nemzet.

A lap által szemlézett nemzetbiztonsági jelentésből kiderül, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.

Megjegyzendő, hogy a rongálásokkal a migránsok és az embercsempészek óriási károkat okoznak, elég csak abból kiindulni, amit tavaly közölt a BVOP: a 2022-es évet megelőző másfél évben mintegy félmilliárd forintba került a rongálások javítása a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban lapunk újra megkereste a büntetés-végrehajtást, ők elmondták, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2023. január 1. és október 31. közötti időszakban 4073 esetben történt rongálás, az ezekkel okozott kár pedig 323 millió forint volt.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a migránsok egyre agresszívebb fellépése tette indokolttá a rendszer további megerősítését, fejlesztését, amit a rabokkal is végeztetnek. A kormány korábbi döntésének megfelelően ugyanis a magyar–szerb határszakaszon a meglévő kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével erősítették meg. Ezeket pengés kerítéselemmel fedik, míg alsó felüket többsoros NATO-dróttal szerelték fel, így próbálják megakadályozni, hogy létrával másszanak át az illegális határátlépők a kerítésen.

PestiSracok facebook image

2015 óta az illegális határátlépés mellett egyébként már a kerítés megrongálása is bűncselekménynek számít. A törvény szerint aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor az, aki például ezt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ez a cselekmény halált okoz, akkor az illegális migráns vagy embercsempész akár húsz évet is kaphat.

Fontos azt is megemlíteni, hogy még a javítást végző, illetve a határzár megerősítésén dolgozó rabokat is megtámadták már a migránsok. Tavaly augusztusban baltával, botokkal felfegyverkezve jelent meg egy 15-20 főből álló migránscsoport Ásotthalom térségében az ideiglenes biztonsági határzár szerb oldalán, és kövekkel dobolták meg a kerítés megerősítésén dolgozó elítélteket, illetve a büntetés-végrehajtás munkáltatást felügyelő tagjait. A felügyelők a fogvatartottakkal biztonságos távolságba vonultak, személyi sérülés nem történt.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.