Pesti Srácok

Már mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában

Már mindennaposak a verbális merényletek a magyarok ellen Romániában

Folytatódik a Székelyföld legkeletibb részén, az úzvölgyi szorosban zajló „keresztes hadjárat”. A provokációs szándék egyértelmű, az indulatok fortyognak, a katonai temetőben nyugvó világháborús hősök forognak a sírjukban - írja a Magyar Nemzet.

Helyzetábrázoló cikkében a lap emlékeztet: gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás miatt bűnvádi eljárás zajlik az úzvölgyi katonai temetőben október 22-én nacionalista román szervezetek által tartott megemlékezést követően. A Hargita megyei rendőr-főkapitányság a Krónika című portálnak nyilatkozott. Aznap a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) elnevezésű szervezetek a román hadsereg napja alkalmából szerveztek felvonulást a Bákó és Hargita megye határában fekvő sírkertben. A román zászlókat lengető, többnyire román népviseletbe öltözött mintegy kétszáz fős tömeg bevonult a temetőbe, ahol terített asztal várta őket. A hangszórókból román katonadalok és a román himnusz zengett. Ortodox szertartást tartottak, és felolvasták azon román hősök névsorát, akik maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak.

- idézi fel a lap.

PestiSracok facebook image

A temető tulajdonjogáról szóló vita azóta folyamatos temetődúlásban testesül meg. Bár az 1944-es úzvölgyi harcokban román alakulatok nem vettek részt, a hivatalos román szóhasználatban a sírkert nemzetközi katonai temetőként szerepel. Ez a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kísérletének is apropója: meg akarják mutatni a temető román identitását. A falu és Csíkszentmárton között évek óta zajlik területi vita, bár egy 1968-os, ma is érvényben lévő törvény értelmében a település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik.

Több évvel ezelőtt azonban a Bákó és Hargita megyei kataszteri hivatalok igazgatói megegyeztek, hogy az Úz patak természetesebb határt képezne, egy erről rendelkező bélyegzőt is nyomtak a térképekre. Csakhogy a majdnem ötven évvel ezelőtti törvény értelmében Csíkszentmárton továbbra is jogot formál a területre, mivel a temető a település közvagyonának része, amit egy 2010-es kormányhatározat is megerősített. Bár a sírkertet mindig is a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, 2019 áprilisában Dormánfalva önkényesen román parcellát alakított ki benne. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakereszt áll, ezek mellé – részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra – állítottak román katonákra emlékező betonkereszteket.

A történet számtalan jogi és adminisztratív kanyarja után 2023. június 29-én eltávolították a betonkereszteket, azok helyébe állítottak hamarosan százötven fakeresztet a Calea Neamului szervezet hívei. „Sátánisták, hagyjátok békén a kereszteket! <…> Ha valaki rá meri tenni a kezét a százötven fakeresztre, visszatesszük mindegyiket, ezt garantálom! Ma ledöntik, újakat csinálunk, és a helyükre tesszük mindet. Tüntetünk Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, hogy szokjanak hozzá a magyarok a román zászlóhoz, amit elloptak a temetőből” – hangoztatta egy videóüzenetben Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője.

Az elmúlt évek során a civilben fogorvos brassói aktivista lett a legvadabb magyarellenes agitátor Romániában. A hergelésben élen járó Tîrnoveanu ellen rongálás és sírgyalázás miatt jelenleg bűnvádi eljárás van érvényben, ő viszont azt hangoztatja, hogy a magyar kormány politikai nyomást gyakorol a román hatóságokra személyes, illetve az általa vezetett szervezet felelősségre vonása érdekében.

Az aktivista rendszeresen tart provokatív turnékat a székelyföldi településeken, akcióit azonban nem nagyon kíséri siker. A Románok Egyesüléséért Szövetséggel, az AUR nevű parlamenti szélsőjobboldali párttal eszmei rokonságot hirdető egyesület a tavalyi román nemzeti ünnepet Kézdivásárhelyen ülte meg, a nagy csinnadrattával érkező küldöttség fellépése azonban üres nacionalizmusba fulladt. Tîrnoveanu és társai tervezték az Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszédének ellehetetlenítését célzó akciót is, amelyet azonban a rendfenntartók meghiúsítottak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke határozott fellépést sürgetett a hatóságok és az állami intézmények részéről. Szerinte a hatósági számonkérés elmaradásának legfőbb konklúziója az, hogy az állami intézmények gyengék vagy cinkosok a történetben. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a magyar közösséget rendszeresen kiutasítják az országból, visszaküldik Ázsiába, a román politika meghatározó szereplői nem ítélik el a történteket. Szerinte a román intézményeknek határozottan fel kell lépniük az úzvölgyi magyarellenes nacionalisták ellen.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Veres Nándor)
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.