Pesti Srácok

Parlament menti kávézóban kapta a megbízást a Fenyő-gyilkosság elkövetője

Parlament menti kávézóban kapta a megbízást a Fenyő-gyilkosság elkövetője

A magyar alvilág működésének elmúlt évtizedeiről beszélt a Spirit FM rádióban Dezső András, számos, a maffiáról szóló könyv szerzője. A beszélgetésben többek között kitért arra, hogy Jozef Roháč jelenleg könyvet ír, kézzel, de nehéznek tartja az írást, a megbízásokat bérgyilkosként pedig a legváltozatosabb helyeken kapta, például egy, a parlament melletti kávézóban.

A maffia sem azt akarja, hogy mindenki dögöljön meg – idézte az ATV Dezső a Spirit FM Letöltendő című bűnügyi műsorának adott interjúját. Az író, tényfeltáró újságíró elmagyarázta, miként jött létre a magyar alvilág a Kádár-rendszerben a szürke gazdaságban termelődő milliók ellopására szakosodott betörő bandákból, A féllegális üzletekben utazók és az úgynevezett seftelők jelentős vagyont szereztek, amit próbáltak elrejteni. Többnyire drága budai lakásokat vásároltak, és otthon tartották az értékeiket, például lényegesen több valutát, mint amennyit akkor a törvény megengedett. E vagyon ellopására kezdett el „létrejönni” egy betörőkből, tippadókból és orgazdákból álló, professzionális jegyeket mutató bűnözői hálózat, akik idővel az egykor Amerikába disszidált bűnözőkkel vették fel a kapcsolatot, akiktől új módszereket tanultak. A tudástranszfer egyik „gócpontja” a Los Angeles-i magyar maffia „hazajáró” tagjai voltak.

A rendszerváltás után a gyenge magyar állam és az elmaradott jogi háttér miatt egyre több alvilági csoport jött létre, amelyek jelentős vagyonra tettek szert. Egyebek mellett beszálltak a jövedéki csalásra épülő olajszőkítésbe, mint a logisztikai kapacitás biztonsági szervezői. A különféle csoportok között a Portik Tamás vezette „részleg” kezdett kiemelkedni, többek között azért, mert sikerült leigazolniuk egy nagyon komoly bérgyilkost: a ránézésre „szürke egérnek” tűnő Jozef Roháčcsal, azaz Portik legfontosabb és leghatékonyabb „problémamegoldójával” a könyvírás kapcsán Dezső András is beszélgetett. A bérgyilkos egyébként könyvet ír, kézzel, de nehéznek tartja az írást.

Roháč a magyar és szlovák alvilág legismertebb bérgyilkosa volt, aki először az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként, illetve Portik Tamás bűntársaként, a Fenyő-gyilkosság elkövetőjeként vált ismertté. Több tucat gyilkosságban volt benne közvetlenül vagy közvetett módon a két országban. Az író elmondása szerint a bűnöző kinézete, stílusa alapján nem lehetett sejteni, hogy mi a „munkája”. Az egyik „megrendelést” – nevezetesen egy gyilkosságra szóló kérést – például egy, a Parlament melletti kávézóban adta át neki a kapcsolattartója.

PestiSracok facebook image

A magyar állam időközben erősebb lett, az FBI-tól kapott maffiaellenes szakmai tanácsokat, és a jogi háttér is fejlődött. Így például lett tanúvédelmi program, illetve nagyon széles kamerarendszer épült ki, ezért a magyar szervezett bűnözés jelenleg teljesen más, mint a fénykorában, a '90-es években. A rendszerváltás utáni években azok a bűnözők, akik tanúvallomást tettek a rendőröknek, simán életveszélyben voltak, mert nem volt tanúvédelmi program. Az Aranykéz utcai robbantás is arról szólt, hogy a rendőrség informátorát megöljék. Ma már sokkal erősebb és szervezettebb az állam, az alvilág szereplőinek sokkal óvatosabban kell eljárni. Korábban hosszú ideig nem tudták, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetője ki lehet; ma a kameráknak köszönhetően szinte az elkövetéskor kiderül a tettes kiléte. Elmondható, hogy a klasszikus magyar bűnöző „brigádoknak” leáldozott, a jelenlegi „iparági” menők inkább üzletemberként aposztrofálják magukat, erőteljes kibertechnikai háttérrel.

Dezső András a Spirit FM-nek adott interjúban beszél arról is, hogy miként működik jelenleg a magyar drogpiac, különösen egy kokainkereskedő szemével, és miért igaz az a mondás:

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Forrás: ATV; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.