Pesti Srácok

„Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből” – Megnyílt a Koronázó Bazilika Látogatóközpont

„Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből” – Megnyílt a Koronázó Bazilika Látogatóközpont

Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, amikor megnyitotta az Árpád-ház program keretében, közel négymilliárd forintból megépült Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontot.

Gulyás Gergely rámutatott, hogy a város által őrzött darab "egy kicsit Atlantisz-kincse, az oszmán hódítás özönvize és az utána következő korok hordaléka alól kell kiásni". Úgy vélte, Székesfehérvár méltó ehhez a küldetéshez, komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szakemberek a kutatásokat folyamatosan végezhessék, és azért is, hogy méltó módon lehessen bemutatni mindazt, amit a tudomány "ki tud halászni a múlt mélységes mély kútjából". A miniszter kiemelte, hogy az új látogatóközpont a Nagyboldogasszony székesegyház történetét mutatja be, amely a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja:

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kőtár-látogatóközpont-kiállítótér nemcsak méltó módon őrzi az Árpád-ház hagyatékát, de meg is mutatja, hogy mire jutottak az elmúlt évek munkájával a kutatók.

PestiSracok facebook image

-fűzte hozzá. A miniszter leszögezte: tovább kell dolgozni azért, hogy a Nagyboldogasszony székesegyház "elmondhassa titkait", és hogy Szent István király halálának ezeréves évfordulóját, 2038-ban méltó módon ünnepelhesse meg a város és az ország, a nemzet és az egész keresztény világ.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy egyszerre több értéket tudtak megmenteni, hiszen egyrészt az egykori Köztársaság mozi épületében jött létre a látogatóközpont, másrészt az ezeréves köveket, kőfaragványokat méltó módon és biztonságos helyen tudják a jövőben őrizni. A városvezető megjegyezte, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely ma romterület, nem lehetséges bemenni a templomba és körbe nézni, imádkozni. Viszont a látogatóközpontot megtekintve, bárki kaphat lelki és szellemi tartalmat, tudást és információt arról, hogy amikor majd belép a koronázó bazilika területére, átérezze, miért is nevezik az ország bölcsőjének - tette hozzá. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény nemcsak új kiállítótérrel és látogatóközponttal gazdagodott, hanem kutatóbázissal és raktárral is, amely minden tekintetben példaértékű. Jelezte, hogy a kiállított kövek nem pusztán faragványok a középkorból, azok ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak, és így megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti, ezért is kapta az állandó tárlat a Solium Regni - Az ország trónusa címet.

A sajtóanyag szerint a 2013-ban a székesfehérvári kihelyezett kormányülésen megálmodott Árpád-ház program eddigi legnagyobb fejlesztése valósult meg. Az épület 400 négyzetméter alapterületű földszintjén az egykori koronázóbazilika bejáratát szimbolizáló, rekonstruált kapun keresztül lehet belépni a kiállítótérbe. A 350 négyzetméteres pinceszinten kaptak helyet az értékes kőanyagok, a második emeleten pedig múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.