Pesti Srácok

A tálibok börtönbe küldik az afgán nőket, hogy megvédjék őket az erőszaktól

A tálibok börtönbe küldik az afgán nőket, hogy megvédjék őket az erőszaktól

A tálib hatóságok úgy próbálják megvédeni az erőszakos támadások fokozott veszélyének kitett afgán nőket, hogy börtönökben helyezik el őket – derült ki egy csütörtökön közzétett ENSZ-jelentésből.

Jellemzően olyan nőket küldenek börtönökbe, akiknek nincs olyan férfi hozzátartozójuk, akiknél lakhatnának, vagy olyanokat, akiknél fennáll a veszély, hogy férfi hozzátartozóik esetleg bántalmazhatják őket. A hatóságok az érintett férfiaktól kötelezettségvállalást vagy eskü alatt tett nyilatkozatot is kértek arra vonatkozóan, hogy nem fogják bántani női rokonukat. A nőket saját védelmük érdekében küldik börtönbe, "hasonlóan ahhoz, ahogyan Kabulban a börtönöket drogfüggők és hajléktalanok elhelyezésére használják" – állt a jelentésben.

Az ENSZ értesülései szerint nők már nem dolgoznak az igazságszolgáltatásban vagy a bűnüldözésben, nem foglalkozhatnak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekkel, és csak akkor vehetnek részt a munkában, ha erre férfi felettesük kéri őket. Mielőtt a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Afganisztánban 23 olyan államilag támogatott védelmi központ működött, ahol a nők elleni erőszak áldozatai menedékre lelhettek. Ma már egyetlen ilyen központ sem működik – áll az ENSZ jelentésében. A tálib kormányzat korábban közölte az ENSZ afganisztáni segélymissziójával, hogy nincs szükség ilyen menedékhelyekre, mert szerintük ezek nyugati elképzeléseken alapulnak.

A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a nők és lányok egyre inkább otthonukba zárkóznak. A hatodik osztályosnál idősebb lányokat az egyetemistákkal együtt az oktatásból, a közparkokból és a legtöbb munkahelyről is kitiltották. A 72 km-t meghaladó utakra férfi kísérőt kell magukkal vinniük, és megszabott öltözködési szabályokat kell követniük. Jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a tálibok uralma teret enged a nők és lányok elleni erőszaknak, és jelentősen korlátozza a számukra biztosított jogi védelmet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sahzaib Akber

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)