Pesti Srácok

A tálibok börtönbe küldik az afgán nőket, hogy megvédjék őket az erőszaktól

A tálibok börtönbe küldik az afgán nőket, hogy megvédjék őket az erőszaktól

A tálib hatóságok úgy próbálják megvédeni az erőszakos támadások fokozott veszélyének kitett afgán nőket, hogy börtönökben helyezik el őket – derült ki egy csütörtökön közzétett ENSZ-jelentésből.

Jellemzően olyan nőket küldenek börtönökbe, akiknek nincs olyan férfi hozzátartozójuk, akiknél lakhatnának, vagy olyanokat, akiknél fennáll a veszély, hogy férfi hozzátartozóik esetleg bántalmazhatják őket. A hatóságok az érintett férfiaktól kötelezettségvállalást vagy eskü alatt tett nyilatkozatot is kértek arra vonatkozóan, hogy nem fogják bántani női rokonukat. A nőket saját védelmük érdekében küldik börtönbe, "hasonlóan ahhoz, ahogyan Kabulban a börtönöket drogfüggők és hajléktalanok elhelyezésére használják" – állt a jelentésben.

Az ENSZ értesülései szerint nők már nem dolgoznak az igazságszolgáltatásban vagy a bűnüldözésben, nem foglalkozhatnak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekkel, és csak akkor vehetnek részt a munkában, ha erre férfi felettesük kéri őket. Mielőtt a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Afganisztánban 23 olyan államilag támogatott védelmi központ működött, ahol a nők elleni erőszak áldozatai menedékre lelhettek. Ma már egyetlen ilyen központ sem működik – áll az ENSZ jelentésében. A tálib kormányzat korábban közölte az ENSZ afganisztáni segélymissziójával, hogy nincs szükség ilyen menedékhelyekre, mert szerintük ezek nyugati elképzeléseken alapulnak.

A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a nők és lányok egyre inkább otthonukba zárkóznak. A hatodik osztályosnál idősebb lányokat az egyetemistákkal együtt az oktatásból, a közparkokból és a legtöbb munkahelyről is kitiltották. A 72 km-t meghaladó utakra férfi kísérőt kell magukkal vinniük, és megszabott öltözködési szabályokat kell követniük. Jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a tálibok uralma teret enged a nők és lányok elleni erőszaknak, és jelentősen korlátozza a számukra biztosított jogi védelmet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sahzaib Akber

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.