Pesti Srácok

Léptek az ukránok: visszaállítanák a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Léptek az ukránok: visszaállítanák a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Elfogadta az ukrán parlament azt a törvényt, amely visszaállítja Ukrajnában a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. A Népszava szerint a törvénymódosítás 317 képviselő szavazatával ment át a 450 fős parlamentben, Volodimir Zelenszkij pedig közölte: az új kisebbségi törvénnyel Ukrajna "mindent megtett, amit elvártak tőlünk".

A Legfelső Tanács (parlament) két korrupcióellenes jogszabályt, valamint a lobbitörvényt is elfogadta pénteken, ezek Denisz Smihal miniszterelnök véleménye szerint együttesen lehetővé teszik, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval - közölte az Ukrinform hírügynökség. Hozzátette, hogy a jogszabályokat már Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény "javasolja", hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát:

A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását. Azok az iskolások, akik 2018. szeptember elsejéig megkezdték tanulmányaikat, az ukrán államnyelvi törvény elfogadását megelőző szabályok szerint tanulhatnak a középiskolai végzettségük megszerzéséig. A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.

PestiSracok facebook image

Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait. A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ukrán nyelv és irodalom mellett az Ukrajna történelmét és a honvédelmi ismereteket oktató, Ukrajna védelme elnevezésű tantárgyat is kötelező államnyelven oktatni. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját. A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.

Ukrajna "mindent megtett, amit elvártak tőlünk" az európai uniós ajánlások átültetésével kapcsolatban - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy az ukrán parlament az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el, köztük a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új jogszabályt.

Zelenszkij mindhárom szóban forgó törvényjavaslatot azonnal aláírta, és azokat Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban kulcsfontosságú lépésnek nevezte.

- hangsúlyozta az államfő péntek éjjeli videóbeszédében. Azt is hangoztatta, hogy a kisebbségi jogokról szóló törvény figyelembe vette az Európa Tanács Velencei Bizottságának jogi és intézményi normákat megfogalmazó ajánlásait. Irina Herascsenko parlamenti képviselő, a törvényjavaslat egyik beterjesztője a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson úgy nyilatkozott, hogy "a Velencei Bizottság ajánlásait követve megvédtük a társadalmat az ukrán nyelv potenciális visszaszorulásától az oktatásban, a médiában és a könyvkiadásban, és az ország oroszosodásának veszélyét is elhárítottuk". Bejegyzése szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi az uniós nyelvek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatát a politikai reklámokban, a magániskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségekből álló diákcsoportokban és a médiában. Hozzáfűzte, hogy az ukrán mint államnyelv tanulása kötelező lesz minden oktatási intézményben, bár az oktatás uniós nyelveken is folyhat.

Forrás: Népszava/MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.