Pesti Srácok

Soltész Miklós: a Magyarországon élő nemzetiségek közvetíthetik a békés egymás mellett élést

Soltész Miklós: a Magyarországon élő nemzetiségek közvetíthetik a békés egymás mellett élést

A Magyarországon élő nemzetiségek közvetíthetik a békés egymás mellett élést a Kárpát-medencében élő népek számára – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Békés vármegyei nemzetiségi díjak átadásán, kedden, Kétsopronyban. Soltész Miklós kifejtette: hétfő este, a magyar–török kulturális évad megnyitóján tapasztalta, hogy a "békétlen, szörnyűséges történelmi múlt ellenére" a résztvevők arra tudtak koncentrálni, ami összeköti őket, "fantasztikus módon tudtak kapcsolódni egymáshoz".

– húzta alá, reményét fejezve ki, hogy a Békés vármegyében élő nemzetiségek megmutatják, közvetítik a békés egymás mellett élés példáját, hogy így élhessenek mások mellett a magyarok és a románok, vagy a magyarok és a szlovákok is. Az államtitkár emlékeztetett: 12 év alatt 6,2 milliárd forint érkezett Békés vármegye 42 településére, 51 nemzetiségi önkormányzathoz. Ebben iskolafenntartási, önkormányzati működési, továbbá fejlesztési támogatások is vannak.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Soltész Miklós szólt arról: sajnálja, hogy két éve, amikor az Európa Tanács "úgynevezett szakértői" Magyarországon jártak, nem jöttek el Békés vármegyébe, hiszen akkor láthatták volna, hogy mennyi mindent tesznek néha együtt, néha külön a magyarok és a nemzetiségek.

– fogalmazott.

Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés Vármegyei Közgyűlés elnöke kifejtette, hogy január 24. és 26. között Békésbe látogat Novák Katalin. A szervezéskor megkérdezték tőle, mi az az egy esemény vagy találkozás, amely nélkül nem mehet el a köztársasági elnök, ő pedig azt javasolta az elnöki hivatal munkatársainak, hogy találkozzon a köztársasági elnök az itt élő nemzetiségekkel.

– árulta el. Hozzátette: létezik Mezőberényben egy speciális tarisznyatípus, amelyet szlovákok és németek "egyformán használnak", ami véleménye szerint az együttélés szép példája.

A Békés vármegyei nemzetiségek díszünnepségen átadták a vármegyei nemzetiségi díjakat

  • A szlovák nemzetiség kitüntetettje 2023-ban Krajcsovics Hajnalka közművelődési szakember, aki 2001 óta a Békéscsabai Szlovák Kultúra Házának munkatársa. Feladata a békéscsabai régióhoz tartozó tíz, szlovákok lakta település szlovákságának összefogása is.
  • A német nemzetiség kitüntetettje Takács Istvánné Kurt Zsuzsanna nyugdíjas tanár, egykori iskolaigazgató lett. Célja közösségbe szervezni azokat a magyar állampolgárokat, akik felvállalták származásukat, német–sváb–szász gyökereiket.
  • A román nemzetiség kitüntetettje Táth János lett, aki 1973-tól 2003-ig a Magyarországi Románok Szövetsége, később a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata munkáját segítette. Tagja a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat Kulturális és Ifjúsági Bizottságának.
  • A roma nemzetiség kitüntetettje Zsigmond Károly, aki a dobozi általános iskola igazgatója 15 éve. A faluban ő volt az első diplomás roma. A Békéscsabai Tankerületi Központ antiszegregációs munkacsoportjának tagja.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)