Pesti Srácok

A lengyel alkotmánybíróság elítélte Tuskék diktatórikus lépéseit

A lengyel alkotmánybíróság elítélte Tuskék diktatórikus lépéseit

Túlzásba esett Donald Tusk és kormánya a lengyel alkotmánybíróság szerint. A testület csütörtökön kimondta, hogy sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését.

A kulturális tárca szerint a döntést figyelmen kívül kell hagyni. Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy "magából a törvényből kifolyólag" a közszolgálati médiára is vonatkoznak – szól az ítélet. A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért "semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után".

A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását. December 20-án Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják.

A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban. A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság "nem független", ezért döntéseinek "nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek", a jogi gyakorlatban pedig "nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők" – fogalmaztak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)