Pesti Srácok

Belga, észt és svájci politikus jelöltette magát az Európa Tanács főtitkári posztjára

Belga, észt és svájci politikus jelöltette magát az Európa Tanács főtitkári posztjára

Hárman jelöltették magukat az Európa Tanács (ET) főtitkári posztjára (ez ugye nem az Európai Tanács) a január 10-én lejárt határidőig: Didier Reynders belga, Indrek Saar észt, valamint Alain Berset svájci politikus - közölte a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet csütörtökön.

A strasbourgi tájékoztatás szerint az Európa Tanács miniszteri bizottsága márciusban hallgatja meg a három indulót, majd dönt a jelöltek végleges, esetleg szűkített listájáról. A végső döntést a tagállamok parlamenti képviselőiből álló parlamenti közgyűlés (PACE) hozza majd meg a júniusi ülésszakon. Az új vezető ötéves megbízatása 2024. szeptember 18-án kezdődik.

A jelöltek között szerepel Didier Reynders jelenlegi belga uniós igazságügyi biztos, aki korábban belga külügyminiszer, védelmi miniszter és pénzügyminiszter is volt. Indrek Saar 2015 és 2019 között kulturális miniszterként tevékenykedett az észt kormányban. Alain Berset 2012-től 2023. december végéig a svájci államszövetség elnöke volt, azt megelőzően belügyminiszterként szolgált.

A jelenlegi főtitkár, korábbi horvát külügyminiszter és európai ügyekért felelős miniszter, Marija Pejcinovic Buric 2019 óta tölti be a tisztséget.

PestiSracok facebook image

A miniszteri bizottság még 2007-ben úgy foglalt állást, hogy a jövőben a szervezet főtitkára állam- vagy kormányfői tapasztalattal rendelkezzék, vagy pedig miniszteri, illetve ennek megfelelő szintű magas beosztást tudhasson maga mögött.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a jelenleg 46 tagot számláló szervezetbe.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.