Pesti Srácok

Belga, észt és svájci politikus jelöltette magát az Európa Tanács főtitkári posztjára

Belga, észt és svájci politikus jelöltette magát az Európa Tanács főtitkári posztjára

Hárman jelöltették magukat az Európa Tanács (ET) főtitkári posztjára (ez ugye nem az Európai Tanács) a január 10-én lejárt határidőig: Didier Reynders belga, Indrek Saar észt, valamint Alain Berset svájci politikus - közölte a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet csütörtökön.

A strasbourgi tájékoztatás szerint az Európa Tanács miniszteri bizottsága márciusban hallgatja meg a három indulót, majd dönt a jelöltek végleges, esetleg szűkített listájáról. A végső döntést a tagállamok parlamenti képviselőiből álló parlamenti közgyűlés (PACE) hozza majd meg a júniusi ülésszakon. Az új vezető ötéves megbízatása 2024. szeptember 18-án kezdődik.

A jelöltek között szerepel Didier Reynders jelenlegi belga uniós igazságügyi biztos, aki korábban belga külügyminiszer, védelmi miniszter és pénzügyminiszter is volt. Indrek Saar 2015 és 2019 között kulturális miniszterként tevékenykedett az észt kormányban. Alain Berset 2012-től 2023. december végéig a svájci államszövetség elnöke volt, azt megelőzően belügyminiszterként szolgált.

A jelenlegi főtitkár, korábbi horvát külügyminiszter és európai ügyekért felelős miniszter, Marija Pejcinovic Buric 2019 óta tölti be a tisztséget.

PestiSracok facebook image

A miniszteri bizottság még 2007-ben úgy foglalt állást, hogy a jövőben a szervezet főtitkára állam- vagy kormányfői tapasztalattal rendelkezzék, vagy pedig miniszteri, illetve ennek megfelelő szintű magas beosztást tudhasson maga mögött.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a jelenleg 46 tagot számláló szervezetbe.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)