Pesti Srácok

Demeter Szilárd: a magyar nemzeti kulturális identitást egységében kell megmutatni

Demeter Szilárd: a magyar nemzeti kulturális identitást egységében kell megmutatni

A magyar nemzeti kulturális identitást egységében megmutató tudásátadás a koordinált múzeumi együttműködés feladata - mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki adásában.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum március 6-tól hivatalba lépő főigazgatója a létrejövő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot az "együtt erő" metaforával jellemezte. Kiemelte: a koordinált együttműködéssel azt kell elérni, hogy az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen tudjon olyan közönségszolgálatot végezni, olyan múzeumpedagógiát és tudásátadást művelni, amely a magyar nemzeti kulturális identitást egységében tudja megmutatni.

Hozzátette: nem szereti a művészeti életre az elmúlt évtizedekben jellemző gettó logikát, amely szerint külön vannak az írók, a képzőművészek, a zenészek, és nehéz az átjárás közöttük. Ez nem tesz jót, mert a kultúra egységes egész - mutatott rá, kiemelve: az 1970-80-as években még sokkal természetesebben, organikusabban működött ez Magyarországon.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta.

A jövőt tekintve azt szeretné a legjobban, hogy

A forradalminak nevezett pályázatára vonatkozó kérdésre Demeter Szilárd kifejtette: 1802-ben Széchényi Ferenc gróf felajánlotta a magyar nemzetnek a könyvgyűjteményét. Ekkoriban írta meg Kazinczy a pályaművét, amelyben a magyar nyelv alkalmassága mellett érvel a közigazgatás és a művészetek nyelveként, ez abban az időszakban született, amikor Bécs germanizálni akarta birodalmát.

Tehát volt egy nyelvi fordulat, és az anyanyelvi kultúra kicövekelése elkezdődött - emlékeztetett Demeter Szilárd, hozzáfűzve: amikor L. Simon László főigazgató távoztakor a Magyar Nemzeti Múzeum identitása körüli beszélgetések megkezdődtek, akkor arra kereste a választ, hogy ha most alapítanánk egy nemzeti múzeumot, akkor az miről szólhatna. Kiemelte: mindarról szól, ami most szerteszét, a gyöngeség állapotában, különböző intézményekben van kiszervezve:

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.