Pesti Srácok

Demeter Szilárd: a magyar nemzeti kulturális identitást egységében kell megmutatni

Demeter Szilárd: a magyar nemzeti kulturális identitást egységében kell megmutatni

A magyar nemzeti kulturális identitást egységében megmutató tudásátadás a koordinált múzeumi együttműködés feladata - mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki adásában.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum március 6-tól hivatalba lépő főigazgatója a létrejövő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot az "együtt erő" metaforával jellemezte. Kiemelte: a koordinált együttműködéssel azt kell elérni, hogy az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen tudjon olyan közönségszolgálatot végezni, olyan múzeumpedagógiát és tudásátadást művelni, amely a magyar nemzeti kulturális identitást egységében tudja megmutatni.

Hozzátette: nem szereti a művészeti életre az elmúlt évtizedekben jellemző gettó logikát, amely szerint külön vannak az írók, a képzőművészek, a zenészek, és nehéz az átjárás közöttük. Ez nem tesz jót, mert a kultúra egységes egész - mutatott rá, kiemelve: az 1970-80-as években még sokkal természetesebben, organikusabban működött ez Magyarországon.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta.

A jövőt tekintve azt szeretné a legjobban, hogy

A forradalminak nevezett pályázatára vonatkozó kérdésre Demeter Szilárd kifejtette: 1802-ben Széchényi Ferenc gróf felajánlotta a magyar nemzetnek a könyvgyűjteményét. Ekkoriban írta meg Kazinczy a pályaművét, amelyben a magyar nyelv alkalmassága mellett érvel a közigazgatás és a művészetek nyelveként, ez abban az időszakban született, amikor Bécs germanizálni akarta birodalmát.

Tehát volt egy nyelvi fordulat, és az anyanyelvi kultúra kicövekelése elkezdődött - emlékeztetett Demeter Szilárd, hozzáfűzve: amikor L. Simon László főigazgató távoztakor a Magyar Nemzeti Múzeum identitása körüli beszélgetések megkezdődtek, akkor arra kereste a választ, hogy ha most alapítanánk egy nemzeti múzeumot, akkor az miről szólhatna. Kiemelte: mindarról szól, ami most szerteszét, a gyöngeség állapotában, különböző intézményekben van kiszervezve:

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!