Itt a bejelentés: négy újabb Gripennel erősödik a Magyar Honvédség
Lapunk már korábban is írt róla, hogy egy nagyszabású haderőfejlesztési projekt keretében új szuper Gripenekkel gazdagodhat a honvédség, most a honvédelmi miniszter ezt megerősítette.
A Honvédelmi Minisztérium közleményében azt írta, Magyarország megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt szükségessé vált a légierő harcászati repülő képességének továbbfejlesztése. Idézték a honvédelmi minisztert, aki bejelentette, hogy a meglévő 14 JAS-39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé ezért a magyar kormány további négy JAS-39C beszerzéséről döntött.
A miniszter szerint az új beszerzések által erősödik Magyarország légierejének képessége az ország légterének nemzeti- és NATO-elvárások szerinti védelmére. A tárca közleményében azt írta: Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a csúcstechnológiás többfunkciós harcászati repülőgép "kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, mind légiharc, mind földi célpontok elleni hatékonyság, mind üzemeltetés tekintetében". A miniszter emlékeztetett arra: a Magyar Légierő gerincének számító Gripen-flottát nemzetközi szinten is ismerik és elismerik, a magyar JAS-39-esek három alkalommal védték a balti országok légterét a NATO missziójának (BAP) keretében, 2025-ben pedig újra ellátják ezt a feladatot. Mindemellett szintén a magyar Gripenek látják el - Olaszországgal közösen - Szlovénia, valamint a V4 tagállamokkal együttműködésben Szlovákia légterének védelmét is. A tárca tájékoztatása szerint a felek a flotta bővítése mellett a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatások hosszú távú, tíz éves meghosszabbításáról, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak.
A HM közleménye idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki arról is beszélt, "a mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ jön létre a Honvédelmi Minisztérium és a SAAB svéd hadiipari vállalat között létrejött együttműködési megállapodás alapján". A svéd fél részt vesz a többi közt a Magyar Légierő harcászati repülő képessége, illetve az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztésében is. Ehhez kapcsolódóan, a - magyar részről a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) által koordinált - központban pilot projektként indul el a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával támogatott karbantartási képzés - írták.
Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét
Orbán Viktor értékelése szerint az ország katonai képességei jelentősen nőnek és erősödik a külföldi szerepvállalásra való képessége is a Gripen-gépekről szóló szerződés meghosszabbításával. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz-ukrán háború miatt annak különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes az ország területén kívül is szövetségesi feladatok ellátásában saját eszközökkel közreműködni - mutatott rá. Orbán Viktor közölte, megállapodott svéd partnerével abban is, hogy az ehhez a katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést is meghosszabbítják, és kiterjesztik a kiképzésre is.
A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is. Felidézte: a mostani kormánykoalíció első kormányzásának időszakában, 1998 és 2002 között vita volt arról, hogy Magyarországnak kell-e önálló légvédelmet fejlesztenie, és ha igen, akkor milyen technológiával, az első Orbán-kormány pedig a svédekkel való együttműködés mellett döntött, így állt rá Magyarország a Gripen rendszerre. Jelezte: most fontos ponthoz érkeztek, mert a gépekről szóló szerződések kifutnak, ráadásul - folytatta - miután "csórók voltunk", amikor az első Gripeneket megvettük, "nem tudtunk annyit venni, amennyire igazából szükségünk lett volna".
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszél az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel (b) folytatott tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a megállapodások aláírásával Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét, ami azt jelenti, hogy Magyarország része marad a NATO azon közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légtérvédelmét biztosítani tudják. Elkötelezettségünk a NATO iránt ezzel megerősödik - jelentette ki. Orbán Viktor megköszönte a svéd miniszterelnök látogatását, és Svédország NATO-csatlakozására utalva azt is kiemelte, hogy a magyar parlament hétfőn összeül, és a "szükséges döntéseket meghozza", amivel egy szakaszt lezárnak, és egy újat nyitnak.
Arra a kérdésre, hogy mitől változott meg Magyarország véleménye a svéd NATO-csatlakozás ügyében, Orbán Viktor azt mondta: a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségben lévő országok készek harcolni egymásért, és ha ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Hozzátette: óvatos, körültekintő előkészület történt mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék azt a bizalmat, ami régebben megvolt, "de az utóbbi időben talán megkopott egy kicsit". Ez "némi időbe tellett" - jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint nem arról van szó, hogy megváltozott a magyar vélemény, hanem arról, hogy végigvittek egy folyamatot a kezdőponttól a befejezésig.
Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az aláírt magyar-svéd védelmi megállapodásnak volt ebben döntő szerepe.
Ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe"
- hangsúlyozta. Rámutatott: a svéd-magyar védelmi együttműködés egy sokkal hosszabb történet, mint Svédország NATO-csatlakozási szándéka. Természetes azonban, hogy egy védelmi megállapodás sokat segít a bizalom helyreállításában a két ország között, de erre ne tekintsünk úgy, mint egy deal - szögezte le, hangsúlyozva, hogy nemcsak elégedett az eredménnyel, minden egyes lépését élvezte is a bizalomépítésnek.
A kormányfő rendkívül érdekesnek, izgalmasnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy "sikerült tisztázni kölcsönösen a jó szándékainkat". A két nép közötti bizalom fontos emlékeit felidézve arról beszélt: Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor befogadta a menekült magyarokat, és döntő partner volt uniós csatlakozásunk során is, amikor a gyorsabb bővítés mellett érvelt. Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy uniós ügyeket is tárgyaltak a svéd miniszterelnökkel, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Kiemelte: Svédország 2023 első félévében egy mindenki elismerését kiváltó elnökséget adott az Európai Uniónak, és ígéretet kaptak arra, hogy a svéd fél átadja tapasztalatait.
Közölte: Ulf Kristerssonnal a globális gazdasági versenyképesség, illetve a közös európai uniós biztonság és védelem politika fejlesztéséről is egyeztettek, valamint egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítséget kell nyújtani egymásnak. A kormányfő a két ország közötti kereskedelmi együttműködést igazi sikertörténetnek nevezte, jelezve, hogy minden évben megdöntik a kereskedelmi forgalom rekordját, 2010-hez képest megduplázták a forgalmat és a 3 milliárd eurós érték felé haladnak.
Arra is kitért, hogy fontos és sikeres együttműködés van a két ország között a nukleáris energia kérdésében, ahol együttműködnek a "brüsszeli politikai arénában". Örömét fejezte ki, hogy van svéd szereplő Paks II kivitelezésében, és azt is kedvezőnek nevezte, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság teljesítményéhez
A sajtótájékoztatót megelőzően a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek és támogató rendszerek bérletéről, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodás módosításáról, valamint a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek logisztikai támogatásáról és a kapcsolódó szolgáltatásokról írtak alá megállapodást magyar és a svéd kormány képviselői.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Snoj Péter)
