Pesti Srácok

Végre méltó otthonra talál a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye a városligeti Klösz-villában

Végre méltó otthonra talál a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye a városligeti Klösz-villában

A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz – hangzott el csütörtökön, a bejelentéssel egybekötött „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján, amely ízelítőt ad a 2025-ben átadni tervezett új múzeum kínálatából. A tervek szerint a Városliget Zrt. által e célra megvásárolt Klösz-villában, a Városliget szomszédságában rendezkedhet be a magyar fotóművészet.

Ünnepélyes keretek közt, a „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján jelentették be, hogy 2025-ben végre méltó helyen nyílhat meg a Városliget közelében a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum. Az eseményen Csák János kulturális és innovációs miniszter kiemelte: a Liget Budapest projekt keretében olyan logisztikai, múzeumtechnikai, restaurálási, nyilvántartási, raktározási rendszer épül ki, amelyben az új intézmény méltó helyre kerülhet. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt: a Városligeti fasor legvégén található épületben, a volt Klösz-villában 2025-től több mint 3000 négyzetméteres területen fog működni a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként.

A „Mélység/élesség” című, május közepéig a Millenium Házában látható tárlatra a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képeit azzal a céllal válogatták, hogy a magyar fotótörténetbe is betekintést nyújtsanak. A Mozdulat, A város arcai, az Arcok, a Táj, a Trompe-l'oeil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok című fejezet a művészetek területén már kialakult műfajok mentén szervezi a fotográfiákat, ugyanakkor felmutatnak csak a fotóra jellemző alkotói szemléletmódokat is, mint például a szociofotó, a dokumentarizmus, illetve a fotográfiára mint médiumra való reflektálás. Az érdeklődők fotótechnikai eszközöket, különleges fényképezőgépeket is láthatnak.

Csák János, Baán László és Baki Péter a városligeti Millennium Háza „Mélység/élesség” című tárlatán. Fotó: MTI
PestiSracok facebook image

Végleges otthont kap a magyar fotóművészet gyűjteménye

A bejelentéssel egyidőben közreadott sajtóközlemény szerint a Városliget mellett, Klösz Györgynek, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye. A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, 2025-ben mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városliget fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint 3000 négyzetméteressé alakított épületet a közelmúltban vásárolta meg a Városliget Zrt., így a gyűjtemény a Liget Budapest Projekt keretei között megújult vagy újonnan létrejött, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű városligeti kulturális intézményrendszernek is a részévé válik.

– hangsúlyozta Baán László a bejelentés kapcsán.

Fotó: Palkó György/Liget Budapest Projekt

Visszakapja rangját a fotográfia

Ugyanitt Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója azt emelte ki: a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum 143 évvel azután valósulhat meg, hogy annak alapítását először kezdeményezték.

– idézte fel. Mint elhangzott, a múzeum a kilencvenes évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, és alapítványi fenntartásban, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött napjainkig.

A Magyar Fotográfiai Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az ország egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó intézménye. Fenntartója 1991 óta a Magyar Fotográfiai Alapítvány, amelynek alapítói jogait 2023-tól a Szépművészeti Múzeum vette át. A fotómúzeum gyűjteményének alapjait a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta adományozás útján: az 1957 óta tartó fotótörténeti anyaggyűjtés eredménye az a páratlanul gazdag fotóművészeti képanyag, amely hazánkban a legteljesebb képet adja a fotográfia történetéről és a kortárs folyamatokról. A múzeumban őrzött több mint 700 ezer darabot számláló gyűjtemény átfogó képet ad a magyar fotótörténet különböző korszakairól éppúgy, mint ahogy betekintést enged a nemzetközi fotóművészeti eredményekbe.

A készülő múzeum látványterve. Forrás: Liget Budapest Projekt

Csak néhány nagy név

A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja. A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A több ezer fotográfust felvonultató gyűjtemény nem csupán a XIX. és XX. századi alkotóktól, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat.

Vezetőkép: Palkó György/Liget Budapest Projekt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)