Pesti Srácok

Végre méltó otthonra talál a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye a városligeti Klösz-villában

Végre méltó otthonra talál a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye a városligeti Klösz-villában

A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz – hangzott el csütörtökön, a bejelentéssel egybekötött „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján, amely ízelítőt ad a 2025-ben átadni tervezett új múzeum kínálatából. A tervek szerint a Városliget Zrt. által e célra megvásárolt Klösz-villában, a Városliget szomszédságában rendezkedhet be a magyar fotóművészet.

Ünnepélyes keretek közt, a „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján jelentették be, hogy 2025-ben végre méltó helyen nyílhat meg a Városliget közelében a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum. Az eseményen Csák János kulturális és innovációs miniszter kiemelte: a Liget Budapest projekt keretében olyan logisztikai, múzeumtechnikai, restaurálási, nyilvántartási, raktározási rendszer épül ki, amelyben az új intézmény méltó helyre kerülhet. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt: a Városligeti fasor legvégén található épületben, a volt Klösz-villában 2025-től több mint 3000 négyzetméteres területen fog működni a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként.

A „Mélység/élesség” című, május közepéig a Millenium Házában látható tárlatra a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képeit azzal a céllal válogatták, hogy a magyar fotótörténetbe is betekintést nyújtsanak. A Mozdulat, A város arcai, az Arcok, a Táj, a Trompe-l'oeil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok című fejezet a művészetek területén már kialakult műfajok mentén szervezi a fotográfiákat, ugyanakkor felmutatnak csak a fotóra jellemző alkotói szemléletmódokat is, mint például a szociofotó, a dokumentarizmus, illetve a fotográfiára mint médiumra való reflektálás. Az érdeklődők fotótechnikai eszközöket, különleges fényképezőgépeket is láthatnak.

Csák János, Baán László és Baki Péter a városligeti Millennium Háza „Mélység/élesség” című tárlatán. Fotó: MTI
PestiSracok facebook image

Végleges otthont kap a magyar fotóművészet gyűjteménye

A bejelentéssel egyidőben közreadott sajtóközlemény szerint a Városliget mellett, Klösz Györgynek, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye. A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, 2025-ben mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városliget fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint 3000 négyzetméteressé alakított épületet a közelmúltban vásárolta meg a Városliget Zrt., így a gyűjtemény a Liget Budapest Projekt keretei között megújult vagy újonnan létrejött, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű városligeti kulturális intézményrendszernek is a részévé válik.

– hangsúlyozta Baán László a bejelentés kapcsán.

Fotó: Palkó György/Liget Budapest Projekt

Visszakapja rangját a fotográfia

Ugyanitt Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója azt emelte ki: a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum 143 évvel azután valósulhat meg, hogy annak alapítását először kezdeményezték.

– idézte fel. Mint elhangzott, a múzeum a kilencvenes évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, és alapítványi fenntartásban, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött napjainkig.

A Magyar Fotográfiai Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az ország egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó intézménye. Fenntartója 1991 óta a Magyar Fotográfiai Alapítvány, amelynek alapítói jogait 2023-tól a Szépművészeti Múzeum vette át. A fotómúzeum gyűjteményének alapjait a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta adományozás útján: az 1957 óta tartó fotótörténeti anyaggyűjtés eredménye az a páratlanul gazdag fotóművészeti képanyag, amely hazánkban a legteljesebb képet adja a fotográfia történetéről és a kortárs folyamatokról. A múzeumban őrzött több mint 700 ezer darabot számláló gyűjtemény átfogó képet ad a magyar fotótörténet különböző korszakairól éppúgy, mint ahogy betekintést enged a nemzetközi fotóművészeti eredményekbe.

A készülő múzeum látványterve. Forrás: Liget Budapest Projekt

Csak néhány nagy név

A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja. A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A több ezer fotográfust felvonultató gyűjtemény nem csupán a XIX. és XX. századi alkotóktól, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat.

Vezetőkép: Palkó György/Liget Budapest Projekt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.